A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)
Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története
A molnárok társadalmi helyzete Eddigi fejtegetéseinkből tudjuk, hogy a malmok építői, karbantarói, fuvarosai a várbirtok jobbágyai voltak. De kik voltak a molnárok? — Ők is jobbágy emberek voltak, akik munkájukért a várbirtoktól külön javadalmazásban nem részesültek. Név szerint egy molnárról tudunk, a békési Hatos malom molnárját 1528-ban Kywsidy Jánosnak hívják, elszámol Sadobrich Péter várnagynak a malom pénzjövedelmével. 20 A vár nem katona és nem jobbágy alkalmazottai a várnak végzett munkáért rendszeres fizetést kapnak. Ilyen mesterségnevek találhatók 1527-ben a gyulai uradalom számadáskönyvében: kerékgyártó, szakács, pék, kertész, majoros, kovács, asztalos, borbély, kocsis, tűzmester. 21 Ezek között egyetlen molnár sincs. A várnagyok, udvarbírók szabadon rendelkeznek a molnárokkal. Néha szakmunkával bízzák meg őket, néha egészen mással. Környékünkön — Gerlán — él a gazdag Ábránffy család. Nekik is van malmuk. 1527-Ьэп kivizsgálásra indul Sadobrich várnagy és négy molnár — malommester (magistri molendinatorum). Gerlára. Valószínűleg a malomgátat emeltette meg Ábránffy Péter, és így a gyulai várbirtok malmai nem jutottak kellő vízmennyiséghez. 22 A molnároknak nem csupán a mag megőrléséhez kellett érteniük. A gyulai, két békési, a vári és az alabiáni molnárok tartoztak a gyulai vár számára építő- és bognár-munkálatokkal szolgálni fejenként és évente 25 FI értékben. 23 A molnár jobbágy-voltát talán az is bizonyítja, hogy néha a molnári munkakörbe egyáltalán nem tartozó munkát is kénytelen elvégezni. Ahorn udvarbíró írja 1524-ben: ,,Az udvarmester parancsára úgy végeztem a molnárral, hogy vásárolt egy lovat és nyerget a bírónál, 6 Fl-ot adtam neki erre, hogy fizesse ki." 24 Tudjuk az 1500-as évek magyar iparűző mestereiről, hogy családnevük helyett leggyakrabban mesterségnevükön nevezik meg, írják össze őket. 1525-ben a gyulai adózók között három Molnár nevű van: a Bojtorján utcában lakik Molnár Dénes (Dionisius Molnár), a Karkó utcában Molnár János (Joannes Molnár) és Molnár Ambrus (Ambrosius Molnár). 25 Jegyezzük meg még itt, hogy a gabonával kapcsolatos iparágakról a következő gyulai családok veszik nevüket ebben az időben: Malomszegen lakik Kásás György (Georgius Kasas), a Bojtorján utcában Szitás István (Stephanus Sytas), Rostás Benedek (Benedictus Rostás), Rostás János (Joannes Rostás), Köblös Orbán (Urbánus Kewbles), Köblös László (Ladislaus Keubles). Noha a molnárok jobbágyok voltak, nem tartozhattak a legszegényebb emberek közé. Ezt bizonyítja az az oklevél, amely a gyulai várőrség okozta kártételeket veszi számba 1553-ban. Molnár András 16 FI, Molnár Imre 36 FI, és Molnár György özvegye 22 FI kárt szenvedett. 26 Akiknek ekkora káruk keletkezhetett, azok nem tartozhattak az egészen szegény emberek közé. 273