A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

A gyulai várbirtok malmai a XVI. században A gyulai várbirtok az 1500-as években a következő helyeken rendelkezett malommal: 1525-ben Gyulán van egy, Váriban egy, Békéssn kettő, Alabiában, illetve Vésze közelében egy. A gyulai egyház tulajdonában áll két dobozi malom. Négy kisebb malomról is történik említés 1525-ben: Nyárszék (Nyarzegh), Ökörörvény (Oekeoroerwen), Dobozközi (Dobazkoezy) és Bírófoka (Byrofoka) helyeken állottak. A négy kis malom helyét ma már azonosítani nem tudjuk. Békés és Doboz között állhattak kis fokokon. A várbirtok középpontjától messze eshettek, nehezen megközelíthető helyeken állhattak, teljesítményük is kicsi volt: e négy maimocska együttes jövedelme 80 FI, az öt nagy malom ugyanekkor 660 Fl-ot hoz. Csak egy oklevél említi őket, valószínűleg eltűnnek hamarosan.

27 Az ekkori feljegyzések nem említik a működő kopárok számát. 1559-ben Gyulán két malmot említenek, a doboziról azt írják, hogy a gyulai polgároké, az alabiáni malmot Vészénél jegyzik fel. A korábban említett nagyobb teljesítményű malmok mind megvannak, a malmok száma tehát eggyel nőtt. Hogy ez éppen Gyulán létesült, a város lakói lélekszámának emelkedésével magyarázható

28 (1. kép).

29 1559-re a működő kövek száma is növekedett: 20 kopár dolgozik a várbirtok számára, egy a gyulai polgárok hasznára. Tehát a malmok belső berendezését is bővítették, az emelkedő gabonatermelés és igények fejlettebb termelőeszközöket kívánnak. 1. Vízimalmok a XVI. század elején 1. Wassermühlen zu Beginn des XVI. Jahrhunderts 274