A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

A környékünkön birtokos hatalmas Maróthy család elcserél 1446-ban bizonyos birtokokat az egri egyházmegyével. így adja a Marothyak birtokába a XV. században Vészét, Piskit és Fejéremet az egri egyházmegye. ,, . . . ezért mi előbb említett, tudniillik Vésze (Weze), Piski és Fejérem (Feyerem) nevű birtokainkat, azok bármiféle összes hasznával és tartozékaival, vagyis megművelt és műveletlen szántóföldjeivel, erdeivel és berkeivel, földjeivel, legelőivel, kaszálóival, rétjeivel, malmaival és malomhelyeivel .. . "

3 Egy-egy záloglevélben sem feledkeznek el megemlíteni a nagyjövedelmű malmokat és malomhelyeket. 1491-ben Corvin János, a környék új ura elzálogosítja a gyulai uradalomhoz tartozó Pálülése birtokát. Ebben az oklevélben is mindjárt a vizek után olvashatunk a malmokról.

4 1510-ben Brandenburgi György őrgróf kapja meg Ulászló királytól a gyulai uradalmat. Az oklevél ismét a vizek után említi a malmokat.

5 A malomhelyek minden bizonnyal fontos és értékes részei a földbirtoknak. A környékünkkel kapcsolatos birtokadományozó oklevelek a legfontosabb birtokrészek — szántók, kaszálók, rétek, szőlők, vizek — között sorolják fel a malomhelyeket és a malmokat. Ezeket a birtokrész-említéseket nem tekinthetjük csupán sztereotip felsorolásnak még akkor sem, ha a kizárólagos sík Békés megyében hegyeket-völgyeket is írnak az oklevelek. Legalább annyit bizonyítanak az ilyen felsorolások, hogy melyek a birtok fontos, értékes részei. A feudális termelés akkor is a nagybirtok szükségletét elégíti ki, amikor gabonát termel, akkor is, amikor megőrli, hiszen ezzel is az uradalom hasznát fokozza.

6 így érthető, hogy a malom és a malomhely feltétlenül említendő. A malomépítési jog a földesúré. Azonban nem minden birtokrészen van hozzá alkalmas hely. Előfordul olyan hatalmaskodás, hogy valaki a más földjén a maga hasznára létesít malmot, vagy gátat emel, ezzel az ereken, fokokon árvizeket okoz, az árvizek pedig tetemes károkat. 1509 közepéről maradt ránk Corvin János özvegyének és Mezőgyáni Máté személyes jelenléti főjegyzőnek a pere. ,, . . . Az Ur 1496. évében . . . Mezőgyáni Máté mester a Fekete-Körösön (super fluvio Fekethekeres) egy malmot emeltetett" ... a malomgáttal elfogta a Fekete-Köröst a meder közepéig. A megemelt vízszint következtében víz alá kerültek és kipusztultak Vári birtok földjén az erdők.

7 Az erdők neve: Banyahath, Halyagos, Zegere, Themerdek, Homorodhath, Somkerek, Hozyokerek, Egedkereke, Hozyoerdew, Nagh Mogyorós, Lapos Halas, Kezepdulkerek, Thisseskerek, Hozyokerek, Nagh Mogyorós, Zenth Peter zygethe, Borsos Kerek, Epreshath, Nyesés vagy Weremhath, Hozyoberek, Medes, Nagh Zilagh, Borosthianus, Almand, Varyath, Kerely, Oltwan, Erdewkez, Kereserdew, Kerekrethath, Malomerdew, Keskeny Zilagh, Gwzola. A malmok nem csupán gazdaságilag értékes részei egy-egy birtoknak, hanem köztiszteletben is állottak, hiszen itt készül a mindennapi kenyérhez szükséges liszt, az életet adó drága gabona itt válik igazán emberi táplálkozásra alkalmassá. Néhol szinte vallásos tisztelet övezi a malmot.

8 Erre egyetlen adatunk van Békés megyében a gyulai uradalom malmai közül a XVI. századból: a békési kisebbik malom neve Szent Pál malom.

9 Erre a tiszteletre kell gondolnunk, mert olyan adatunk nincs, hogy ez a malom pálos szerzeteseké vagy az egyházé lett volna. 270