A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

Malmok és malomjövedelmek ajándékozása A földesúr köteles a birtokán levő egyházakról gondoskodni. Ennek egyik anyagi lehetősége a malmok és malomjövedelmek adományozása. 1511-ben György brandenburgi őrgróf, a gyulai uradalom ura, a város egyházát gazdag javadalmakkal ruházta fel. Többek között két malmot kap a gyulai egyház Doboz közelében: „egyik 3 kerékre a Fekete-Körösnek mondotton, a másik a Fok nevű vízen, a fentebb írt Békés megyében, Doboz nevű birtokunk határai között.

10 Ez a Fok nevű víz ma már nagyon nehezen azonosítható valamelyik jelenlegi helynévvel. Doboz közelében, a falu alatt és felett számtalan kis élővíz volt a múlt század közepéig. Egy-egy erecskét felváltva emlegetnek „fok"-nak és ,,ér"-nek, a két fogalmat ma már nem különböztetik meg világosan egymástól. Ránk maradt határjárási jegyzőkönyvek és a mai dobozi népnyelv is ezt bizonyítja. Az 1500-as évekből — természetesen — térképünk nincs. A XIX. század 30-as éveiből van egy eléggé részletes, mérnök által készített térképe a gyulai múzeumnak Doboz határáról.

11 Ezen találunk egy Sebesfok nevű vizet, talán neve árulkodhat arról, hogy képes volt malmot hajtani. Jelöl még a térkép Szánna és Doboz között Malomeret, Malomkertet, Egyházeret. Ezek valamelyikén is állhatott a Fokmalom, valamint a Fekete-Körösön a másik malom. A gyulai várbirtok a város jelenlegi területén is működtetett ugyanakkor malmokat. Ezeknek az ú. n. szombati jövedelme is a gyulai egyházat illette. Az egyik 5 kerekű volt, a Fehér-Körösön állót, a másik 2 kerekű, és az egyik mellékvízen, amit szintén Fok-nak neveztek — volt. Az oklevél megjegyzi, hogy mindkét malom Gyulán van.

12 A szombati jövedelem 24 órás malomvámot jelent. Szombaton este Ave Mariatói, az esti harangozástól vasárnap este harangozásig a malom minden jövedelme a plébániát illette." Az odaajándékozott malmokkal kapcsolatos munkákért a továbbiakban a plébános volt a felelős. Mátyás, gyulai plébános 1518-ban el kívánja cserélni más állásért a gyulai plébániát. Mielőtt azonban távozna, a plébánia javait fel kell újíttatnia: ,, . . . a fürdőt a házzal és az említett plébániához tartozó malmot megújíttatni és újjáépíttetni tartozik".

14 A malmok építői, karbantartói, a malmokkal kapcsolatos egyéb kötelmek Láttuk a malmok urait, tudjuk, hogy adták és kapták javadalmazásként, most nézzük meg a malmokkal bajlódó, velük dolgozó egyszerű emberek helyzetét is. A gyulai és környéki malmok építőiről adat nem maradt fenn. Minden bizonnyal magyar jobbágyok voltak, a malmok zömmel fából készültek, elmés szerkezetüket jobbágyok faragták. A famegmunkálás magas szintjét jelzik a gyulai vár leltáraiban fennmaradt szerszámnevek: balta, kés, vonalzó, köszörűkő, kalapács, bárd (Bardh), fejsze, (Kethewfeysse), szekerce, (Heyazosekercze), fúró (Kwpasfuro), fűrész (fures), véső (Wesew), reszelő 271