A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5 A gyulai várbirtok malmainak története KISS ANIKÓ A gyulai és Gyula-környéki vízimalmok történetét idáig nem dolgozták fel. írásom megkísérli e hiányt pótolni. Foglalkozom a gyulai uradalom, majd a várbirtok malmainak történetével a török hódoltság létrejöttéig, a hódoltsági időkre nincs használható adatom, az újratelepülés után csak a gyulai malmokat vizsgálom közelebbről, mert egyéb Békés megyei malmokról alig van megbízható forrásom. Gyula határa a Fehér-Körös egykori árterületén fekszik. Kétféle területet különböztethetünk meg környékünkön: a magasabb fekvésű ó-pleisztocén hátat és ettől keletre az előbbinél néhány méterrel alacsonyabban fekvő szintet, a Körösök árterületét. A Fehér-Körös csekély esése miatt (km-enként 20 cm) környékünkön nem tudott olyan mély medret vájni, hogy abban víztömegét áradáskor is levezethette volna. A csekély esés miatt ágakra szakadt, szigeteket vett körül, másutt kanyargós folyású volt. A főágat különböző kiágazások kísérték, erek, fokok, amelyekben az év legnagyobb részében volt élő víz.

1 A város közelében a mocsaras, vizenyős táj találkozott a szárazabb, gabonatermelésre alkalmasabb területtel. Olyan folyóvíz, amely malom hajtására képes, volt bőven, a Fehér- és Fekete-Körös, valamint a mellékágaik, a fokok, erek. így hamarosan feltűnnek a vízimalmok Békés megye területén. Az első malomhelyek és malmok Gyulán és környékén A vízimalmok kezdettől fogva a feudális földbirtok részei, egy-egy birtokos több malommal is bír. Ennek egyik oka az, hogy a kis esésű Körösök csak lassú munkamenetet biztosíthattak, másik ok, hogy a malom a feudális birtok jelentős jövedelemforrása. Az első malomhely Gyula környékén 1261-ben tűnik fel, IV. Béla adományozza az egri püspökségnek: ,, . . . Feyerem falu szolgáltatókkal. Továbbá Pispyki (Piski) ... és egy a Fejér-Körös (Crisium) melletti malomhellyel . . . Békés megyében."

2 Ez a Fejéremhez tartozó malomhely később hol Alabián, hol Vésze határában bukkan fel, a XVI. században itt állt a gyulai várbirtok egyik nagy jövedelmű malma. 269