A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: A szűcsmesterség Mezőberényben

24 Dorogi Márton megjegyzi, hogy „A békési subából mind a keresztirha, mind a szálirha hiányzik." i. m. 15. A berényi bundákon mindkettő megvan, viszont ezek a bundák sem kötött-, hanem simaaljúak. 25 Kiss L., i. m. 280. 26 Kiss Lajos tiltakozik a póuaszem-motívum ellen. Györffy Istvánnal egyezően megállapítja, hogy ,.az irodalom után a köztudatba bevitt pávaszem-motívumról mit sem tud" — ,,a vásárhelyi szűcsmester sem". A pávaszem a berényi ködmönökön is a rózsával azonos formai megoldást mutat. 27 Vaszkó István a ködmönök színeit pávafark színeknek mondja. 28 A kakasos női ködmököket a Vladár családból származó szűcsök készítették. A családnak négy nemzedéke dolgozott ebben a szakmában. A család hagyománya szerint elszegényedett nemesi családként kerültek Mezőberénybe. A levéltári adatokból ismerjük Vladár Dánielt, aki 1830-tól a békési céh tagjaként dolgozott Mezőberényben. Fia, Vladár Dániel és annak fiai, V. Dániel és V. Sámuel készítették a ködmönöket. így tudják ezt az utóbb említett két mester ma is élő fiai, Vladár Pál és Vladár Sámuel adatközlőink. Nagyapjuk gyakran emlegette idős korában: „Kohutike mi zahubili oci." (A kakasocskák tették tönkre a szememet.) ADATKÖZLŐK Vladár Pál, Vladár Sámuel, Litvai Ádám és Vaszkó István mezőberényi szűcsmesterek. Szíves közreműködésükért ezúton fejezem ki hálás köszönetemet. 266