A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Grin Igor: Délkelet-magyarországi szerb népdalok

3. Vozïia se po тоги galija . . . Vozila se po moru galija, U galiji okovan delija, Gledala ga sa brega devojka. Progovara okcvan delija: — âto me gledas sa brega devojka, Ozenjen sam, uzeti te necu, Okovan sam, ljubiti ne mogu! АГ govori sa brega devojka: — Ne gledam te da me ljubis, Vec te gledam cim sokola hranis, Lice kvaris, te sokola hranis, Suze ronis, te sokola pojis! Odgovara okovan delija: — Ja ga hranim da mi nosi glase, Sinoc mi je tri glasa doneo, Kod dvora mi kuka kukavica, Da je jedna ne bi ni zalio, Vec kuka do tri kukavice! Jedna kuka, nikad ne prédise, Druga kuka jutrom i vecerom, Treca kuka kad joj na um padne. Koja kuka, nikad ne prédise, Ono mi je moja stara majka, Koja kuka jutrom i vecerom, Ono mi je moja mila seja. Koja kuka kad joj na um padne, Ono mi je otrovnica ljuba! Devet mi je braca otrovala, A desetog mené okovala, A desetog mené okovala! Deszk (Csongrád megye) Rádity Milán földműves, 1896. Gálya siklott kék tengernek vízén . . . Gálya siklott kék tengernek vízén, A gályában vasra vert dalia, Magas partról leány figyelte őt. Szóra nyílik a dalia szája: — Magas partról miért nézel, leány, Nős vagyok én, el nem veszlek téged, Vasraverve csókolni sem tudlak! Magas partról így szól vissza a lány: — Nem nézlek én, hogy szeressél engem. Azt nézem én, sólymot mivel etetsz,