A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Grin Igor: Délkelet-magyarországi szerb népdalok

Radovan je prvo radovanje! Pa narice sina Milovana: — Ako li cu sina Milovana, Milovan je druga milost moja! Pa narièe treceg sina Jovu: Ako li cu mog Jovana sina, Jovan mi je knjigu izucio! Pa narice Simeona sina: — Ako li cu sina Simeona, Simeon ja materin mezimac! Ona budi sina Simeona: — Ustaj Simo, sinulo je sunce, Ujko tebe u svatove zove, Da mu budes dever uz devojku! — Ostavi me, moja mila majko, Nocas sam cudan san usnio: U mog ujka krvavi rukavi, I krvave ruke do lakata! — Ustaj Simo, moje öedo drago, Da te ujko u polju ne ceka! Obukao svilu i kadifu, Pa se baci konju na ranema, Ode pravo u pol je siroko. Sretose ga tri Turcina mlada, Jedan rece: — Da dobra junaka! Drugi rece: — Da dobra junaka! Kako ce ga prezaliti majka? Treci cuti, nista ne govori, Mahnu sabljom, odsece mu glavu. Mrtva glava, Turkom progovara: — Bogom braco, tri Turcina mlada! Metnite me konju u zobnicu, Nek' me nosi mojoj miloj majci, Nek' me gledi moja mila majka, Neka place, neka jadikuje, Nek' ne daje sina u deverstvo, U deverstvo, ujkovo neverstvo! Deszk (Csongrád megye) Rusz Jánosné Mb. 1896. Bátyját húga estebédre hívta . . . Bátyját húga estebédre hívta: — Gyere, bátyám, vélem vacsorázni! — Nem mehetek, húgom, vacsorázni, Éjidőben a kocsmában jártam, Törökökkel összekülönböztem, Egyetlenjét anyjának megöltem! Ezüst, arany nem kell a szultánnak,