A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Beck Zoltán: Zsilinszki János kézírásos verses-dalos füzete katona korából 1878-ból

még ot lenni hogy nevolna nehéz És lehet látni még ki az őgyes ficzko ki ot hón nagy legény volt, it szegény őgyetlen legjobb katona van a csikóvs Bojtarbúl meg a szaros nyakú nagy hajú parasztbői, az ifijuknak komisz kenyér nemis teczik eza furcsa dolog csak Perna kéne neki ot hun jo volt neki itt meg ki csúfolják mongyák neki ifiúr kinek ot hún nem parancsolták it meg galornak elmondanak el mongyák muskának, de az ujoncz csak halgát nem tud mi csinálni, csak néha azt monda, jaj Istenem mikor megyünk Haza, hó, hó, még énnis it vagyok, öreg Katona mongya, még hamar emlegetik az űrlapot mond ha én haza még akor emlegethecz az űrlapot, a regutának sokat kel szenvedni még a menázit is az agyon eszik meg, mert az asztal az öreg katonája, Jaj de még szokat tudnék erul irni, Csak hogy a reguta regutának marad, még nékem nem mongyák Tránczport reczch Sat Tik meg it marattok, amen Irta Zsilinszki János 1878 évben Triezbe Április 19 kén Nagy Pénteken 3. (34—35. p.) Katona életbe való próba Határok védékek meljeket be jártam Néktek elmondom mit csak eben látam Jóira figyeljetek a mit elbeszélek Hogy hitetlenséget eben neleljetek Be jártam védéket nem egyet nem Kettőt Talján Olosz, Gráner Horváth és Aveniát Találtam és benne sok kőlőn féle népet Meljeket ha elmondanék talán nem hinnétek Taljánokat láttam mellek aként járnak Mint a tarka Gólák csak mindik sejtálnak Egyre nyutogálják hosszú nyakaikat Ezel mulalják ők naponta magokat Ké mennek sejtálni a tenger partyára Megvesnek egy csinos csigát vacsorára 157