Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Hajdú Mihály: A Vásárhelyi-puszta helynevei - II. Adattár

II. Adattár Az adattár összeállításakor, mint ahogyan az anyaggyűjtéskor is, a lehető legnagyobb teljességre törekedtem. A történeti adatokat azonban csak az 1900-as évek előtti időktől vettem föl, a későbbieket főleg a népnyelvből merítettem, s csak olyankor hivatkoztam XX. századi írásos forrásokra (elsősorban BODNÁR munkájára), amikor az ott említett nevet az adatközlők nem ismerték. A mai tanyanevek közül csak a legjellegzetesebbeket, lehetőleg a legrégebbieket jegyeztem föl, amelyen emlegetik a tanyát az őslakosok. Természetesen minden egyes tanyának a neve szerepel, de az utóbbi évek nagy lakosságmozgalma következtében sok tanya többször is gazdát, vagy legalábbis lakót cserélt, s mindegyikről kaphatott alkalmi nevet a tanya. Az öregebb emberek azonban rendszerint csak az eredeti tulajdonosáról ismerik a tanyát, így tehát csak olyankor jegyztem föl az időszakos, újabb neveket, amikor az is használatossá vált, vagy a régi tanyanév már feledésbe merült. Az egyes, névvel bíró földrajzi pontok külön-külön számot kaptak, amelyek a térképen a megfelelő helyen találhatók, s ez a szám áll a névcikk élén. Technikai okokból kénytelen voltam 32 sorszámnál két, kettőnél pedig három különböző nevet fölvenni, s ezeknél törtszámokat alkalmaztam. Az azonos sorszámok alatt szereplő a), b), illetőleg c) jelű nevek tehát teljesen egyenlő értékűek a puszta számjegy után állókkal, csupán kényszerű jelölési megoldás következtében kerültek azonos sorszám alá. A sorszámozást a földrajzi nevek közzétételénél hagyományos adatközlés szerint a belterületekkel kezdem. Először Székkutas (1—86), majd Kardoskút (87—119) nevei találhatók, utánuk következnek a külterületi nevek (120—1735). Minden esetben északnyugaton kezdem a sorszámozást a térképen, s kelet felé haladva végigmegyek a határ keleti széléig, majd újból nyugaton kezdve egy sorral délebbre ismét végigmegyek a keleti határszélig. Az első anyaggyűjtéskor történt téves lokalizáció miatt néhány sorszám (506— 509.) nem illeszkedik be a maga sorába. Mivtl már a térkép elkészülte után került helyére ez a néhány név, nem tudtam a teljes anyag átszámozását elvégezni. Számítok az olvasók megértésére, és kérem szíves elnézésüket. A névcikkek a sorszámok után a népi névvel, illetve nevekkel kezdődnek, amelyeket fonetikai átírással jegyeztem föl, s kurziválva adok közre. Amikor a betű szerinti névalak nehezen ismerhető föl a fonetikus átírásban, szögletes zárójelben megadom a gyakorlati helyesírás szerinti nevet is, de ezt nem kurziváltatom, hiszen az igazi földrajzi név az ejtett, a használt forma. (Pl. Hercök-t. [Herczeg-t.]) Amikor azonban csak egyetlen hangzó változás vagy szótagzáró -/ kiesés következik be, akkor nem ismétlem meg a nevet a gyakorlati helyesírás szerint is. (Pl. -főd, Zsódos-t., Olaj Pétör tanyája, Pusztaji-t. stb.) Ahol a telepesek zöme hódmezővásárhelyi, ott az adatközlők is vásárhelyiek voltak, ahol pedig zömmel orosháziak laknak, ott orosházi származású adatközlőket kerestem. Ez az oka a különböző nyelvjárási jelenségek mutatkozásának ugyanazokban a nevekben. (JLöröszt-út^Kereszt-ut, Némöt-t.~ Német-t., Szömönyeji-t.^ Szëmënyeji-t. stb.) A Ficsérig nagyjából a Makói-út, onnantól pedig hozzávetőleg a Komlósi-út tekinthető elválasztó határvonalnak a két típusú nyelvjárás között. Természetesen ezek csak hozzávetőleges határok, de az adatközlők megválasztásakor ezeket vettem figyelembe. Ha több népi név vonatkozik egy pontra, előbb mindig a föltehetően régebbi áll (különösen a tanyaneveknél), utána az újabb illetőleg újabbak. Meg nem állapítható, vagy azonos korú nevek esetében mindig előre vettem a vásárhelyi adatközlőktől hallott nevet, s ezt követi az orosházi adat. (Pl. -vasúti vasút, Kardoskút~Kardoskút stb.) A népi neveket szögletes zárójelben követik az előfordulási évszám megadásával, annak időrendjében a történeti adatok, ha vannak ilyenek. Amennyiben történeti adattal kezdődik egy névcikk, ez annak a jele, hogy a ma élő névkincsben nem találtam népi nevet rá. 6 81