Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - III. A pusztai lakosság elszakadási és önállósulási törekvése a felszabadulás előtt

•az elszakadási szervezkedés ereje. Mint már láttuk, 1918-ban merültek föl újra az Orosházához csatlakozást támogató törekvések, jóval kisebb erővel, mint korábban. A két háború közötti időszakban a közigazgatás átalakítása körül összeütköző vélemények közül a kormányzat azt az elvi álláspontot fogadta el, amely a megalapozott önállósulási törekvéseket jogosnak tartotta. Ez azonban csak elvi álláspont maradt, végrehajtásra nem került. A már tárgyalt 1927. évi belügyminiszteri rendelet (ezt vette alapul a tanyai igazgatásról szóló 1944. évi 2. törvénycikk) a szükséges „anyagi és szellemi feltételek" fennállása esetén magától az anyavárostól várta a községalakítást. Elvben kimondta azt is, hogy az anyavárostól távol fekvő vagy más települések határába ékelődő területeket át kell csatolni a közelebbi közigazgatási egységhez, akkor is, ha ez más megyébe való „átkebelezéssel" jár. Benisch Artúr, a kérdés egyik legjobb ismerője, meggyőzően bizonyította, hogy a tanyai lakosság érdekeit az önálló községgé alakulás szolgálja legjobban, mert az önkormányzati jog csak így szerezhető meg. Benisch Kondoros példájával igazolta, hogy az önállósulás a fejlődés fő motorja lehet, s Kardoskút viszonyainak ismertetésével nyújtott ellenpéldát, élesen kritizálva Vásárhely városvezetését.

73 Hiába bizonygatta a szakemberek sora, hogy az alföldi települések életében a nagy kiterjedésű határ visszahúzó szerepű, Békéscsabát kivéve egyetlen alföldi város sem adott le 1920 után a területéből, a „belső Trianon"-tól félve. Benisch 1937-ben is a Puszta keleti felének elcsatolásával vagy önállósításával számolt, 1938. évi új megyebeosztási tervében pedig a kifejezett elcsatolás mellett foglalt állást. Javasolta Vásárhely „lefokozását" is a törvényhatóságok közül az ún. megyei városok sorába, hogy a nagyon magas városi pótadót csökkenteni lehessen.

74 A vásárhelyi városvezetés a két háború között már nemcsak jogszerű, „törvényes" módszerekkel és eszközökkel szállt szembe az elszakadási törekvésekkel. Nem riadt vissza a manipulációktól, sőt a megfélemlítéstől sem. A kardoskúti szervezkedés vezetőinek gyakori látogatói voltak a csendőrök. Ez alól még Breuer Oszkár kardoskúti ev. lelkész sem volt kivétel.

75 Juhász Nagy Vilmost — bár a város egyik gazdasági elöljárója volt — 1944 nyarán a visszavágási alkalomra váró polgármester a katonai büntetőszázadba hívatta be.

76 A harmincas években — a pusztai nép körében általános szóbeszéd szerint — a város vezetői az átcsatolás ügyében kiküldött miniszteri bizottságot az érdekelt pusztarész tudta nélkül úgy tájékoztatták, hogy a kardoskúti evangélikusok kivétel nélkül szlovákok. S nem lehet kívánatos, hogy a közeli és népes Tótkomlós mellett egy új szlovák község alakuljon — tették hozzá. Ez az állítás, ha teljes mértékig kiagyalás volt is, hatott. Tudatosan félrevezették az elszakadni kívánókat a megyehatárok sérthetetlenségének mítoszával. Azt állították, hogy ha Kardoskút önállóságot kap, akkor sem válhat ki Csongrád megyéből, s a mindszenti járáshoz lehet csak beosztani. Mindszent meg messzebb van, mint Vásárhely.

75 A kardoskúti pusztarész, együtt Cinkus, Tatársánc, Fecskéspart, Barackos és Pusztaközpont lakosságának nagyobb részével, közvetlenül a gazdasági válság előtt 1928 őszén indította el újra a szervezkedést. 16 és félezer holdon 3108 lakossal önálló község alakítását tűzték ki célul, „Kardoskút" néven. A városi közgyűlés e törekvést sem támogatta. A város vezetősége nemcsak a terület 81 lakosától beszerzett ellennyilatkozatot mutatta föl, hanem próbaköltségvetést is készíttetett a tervezett új község gazdasági életképtelenségének bizonyítására.

78 73 Benisch Artúr: A tanyaközségek kérdése i. m. 147—151. 74 Hencz Aurél: i. m. 353, 408—409. 75 Dr. Hajdú Józsefié, feljegyzései. 76 Juhász Nagy Vilmos: „A pusztai városháza története" с id. feljegyzése. 77 Juhász Nagy Vilmos: „Elszakadási törekvés" с id. feljegyzése. 78 Herczeg Mihály: A vásárhelyi határ kialakulásának vázlatos története. (Kézirat az orosházi Szántó Kovács Múzeumban.) Nagyon tényszerűen, reálisan tárgyalja eredeti kutatások alapján az elszakadási törekvéseket is. 64