Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - IV. A Puszta átalakulása, Kardoskút és Székkutas község megalakulása
Az ügy ismét a belügyminisztériumba került, ahonnan Békés megyéhez küldték állásfoglalás céljából, miután a községgé alakulás feltételezte az átcsatolást. A századfordulón még oly harcias Békés megye magatartása azonban időközben teljesen megváltozott. Az átcsatolás önmagában tetszett volna Békés megyének, de jobban félt attól, hogy Kardoskút átvétele példa lehet a saját területén mutatkozó elszakadási mozgalmak (Öcsöd, Gyoma egy része, Bucsa, Békéssámson. Tótkomlós) jogosságának elismeréséhez. Mindezt mérlegelve igen óvatos megyei közgyűlési határozat született — nyíltan kimondva az előbbieket — az ügyben : Békés megye nem engedi csorbítani ősi határait, tiszteletben tartja más törvényhatóságok határait is. Kardoskút alkalmas volna ugyan az önálló községi életre, de Békés megye az átcsatolást mégsem kívánja. Ha Vásárhely önként felajánlja, esetleg a belügyminiszter saját elhatározása alapján az átcsatolást elrendeli, akkor természetesen elfogadja Kardoskutat. Ezek után a miniszter, főképpen Vásárhely háztartási gondjaira tekintettel, levette az ügyet a napirendről. 79 1931 után — mint láttuk — az önállósulási törekvések már csak a város határának sérthetetlenségét elismerve jelentkeztek. IV. A Puszta átalakulása. Kardoskút és Székkutas község megalakulása A Vásárhelyi-puszta 1944. október 6—8-án, az anyaváros 8-án szabadult föl. A politikai és azon belül a helyi várospolitikai viszonyok ezzel alapvetően megváltoztak. A város új vezetői szakítottak a régi rend szellemével. 1944. november 28-án a demokratikus pártok képviselőiből megalakult a város új törvényhatósági bizottsága. A közigazgatás újjászervezése a Pusztán is hamarosan megtörtént. Pusztaközponton 1945 január első felében 80 , Vásárhelykutason már korábban megindult a kirendeltségek működése. A legsürgetőbb politikai, gazdasági, igazgatási teendők elvégzése után, már 1945. szeptember 1-én napirendre tűzte a városi közgyűlés a pusztai közigazgatás javítását, hangsúlyoza a fő elvet: „A közigazgatás az emberekért van." A régi követelések ismeretében, I. fokú jogkörrel — az adószámfejtést és adóbeszedést is beleértve — újabb kirendeltségek mielőbbi felállítását rendelték el, 2—2 főnyi személyzettel, Kardoskútra, Tatársáncra és Mágocsoldalra. 81 (A lakosság kérésére az egyes kirendeltségek 1945-ben csak térkép alapján megállapított területi beosztását 1946 tavaszán korrigálták. 82 ) A gyorsan megszervezett új és a régi kirendeltségek egészen a tanácsalakulásig eredményesen működtek. Az önálló községi életre alkalmas Vásárhelykutas és Kardoskút „saját lábra állításának" vagy a határ területi módosításának gondolata a város említett közgyűlésén nem merült föl, arra viszont célzás hangzott el, hogy a régóta ismert elszakadási törekvéseket csak áldozatok vállalásával tudja leszerelni Vásárhely. A Vásárhelyen szőnyegen forgó kérdések a felszabadulás után szoros részei lettek a magyar közigazgatás régen esedékes tartalmi és szervezeti átalakításának, amelyhez már 1945 januárjában nekilátott az Ideiglenes Nemzeti Kormány, Erdei Ferenc belügyminiszter. A néhány év alatt végrehajtott átszervezésnek a lakossági érdekek közvetlen elismerése volt az alapelve. Az 1945 nyarán kiadott 4330/1945. számú belügyminiszteri rendelet egye79 BML Békés vm. főisp. ált. ir. 966/1930; Békés vm. alisp. ir. 5539/1930. alapsz., Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 171/1930. 80 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3035/1924. alapszámhoz csatolt 1945. január 10-i jkv. 81 CSML Hmv. tvh. biz. közgy. jkv. 77 és 78/1945. 82 CSML Hmv. tvh. biz. közgy. jkv. 30/1946. és Tanácsi ir. II. 876/1940. alapsz. CSML Szentes, Vásárhelykutasi közig, kirend. ir. 95/1948, 264/1948. 5 65
