Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - I. A Puszta közigazgatása 1920-ig
kristályosodási pont köré csoportosultak : A Szeged—Nagyvárad közötti fontos vasútvonal mentén fekvő Vásárhelykutas volt az egyik, s a nehezen megközelíthető, csak földúton elérhető, Kardoskúttól 4—5 kilométerre eső Pusztaközpont a másik. Kutas igazgatási funkcióját érdemleges gazdasági-forgalmi szerepkör is erősítette: 1904 óta hetipiaca volt. 17 Pusztaközpont ilyen erővonalakkal egyáltalán nem rendelkezett, azok egyértelműen — az Orosháza—Mezőhegyes közötti vasútvonal 1893. évi megnyitásától fogva — Kardoskúton jelentkeztek. 1894-ben a kardoskúti vasútállomáson sertés- és marharakodót építettek 18 , a Pusztáról induló állatszállítások jórésze ezután Kardoskútra centralizálódott. Vásárhelykutas kisebb centrum-szerepét felismerve Kenéz Sándor kőművesmester 1914-ben a kutasi vasútállomás mellett, a Gregus-féle földből. 26 házhely parcellázására és munkásházak építésére kapott engedélyt. 19 Kutas már 1913—14-ben az agrárpolitikai szakirodalom egyik neves szerzője által példaként idézett tanyai központként szerepelt. 20 E szerző a legelsők között foglalta rendszerbe a nemcsak közigazgatási, hanem gazdasági szerepkörrel is bíró tanyai centrumok kifejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat és terveket. 21 Az 1892-ben felállított két pusztai közigazgatási központ — különösen a pusztaközponti — akadozva ugyan, de az első világháborúig fennállt. Akkor a létszámhiányra hivatkozva még a pusztai járlatírást is beszüntette a város. Az energikus Gregus Máté, a lakosság panaszait ismerve. 1918 februárjában ismét követelte a kutasi közigazgatási kirendeltség felállítását. 22 Törekvését támogatta a Kardoskúti Olvasókör nevében benyújtott, sok aláírással ellátott kérvény is, amely Vásárhelykutas mellett — Pusztaközponttal szemben — Kardoskútra kérte egy kirendeltség mielőbbi megszervezését. Ezt a szókimondó hangú, s az Orosházához csatlakozással fenyegetődző beadványt 1918. szeptember 2 -én tárgyalta a város közgyűlése. Bár egyetértő határozatot hozott az elégedetlenség lecsillapítására, a követelés elől kitért, azzal, hogy az adott időpontban nem látja kivihetőnek. A kérelem a proletárdiktatúra idején (1919. április 16-án) a vásárhelyi direktórium elé került, miután az tervbe vette a közigazgatás általános átszervezését. 23 A tanácshatalom rövid időszaka alatt nem nyílt lehetőség a valóságos önkormányzaton nyugvó tanyai igazgatás kialakítására. A kérdés felmerült, de döntés nem született. Még a forradalmi idők szellemét és lendületét jelezte az a 307 aláírással ellátott és 1919 júniusában a városhoz érkezett beadvány, amelyben Iványi István, Németh Bálint és társaik újra Kardoskút mellett emeltek szót, s igen élesen elítélték a Pusztaközponttal kapcsolatos korábbi városi törekvéseket. 24 A kirendeltség újjászervezése a román csapatok kivonulása és a Horthy-rendszer hatalomra jutása után sem történt meg azonnal. A háború előtti pusztai hivatalos szervek közül 1920 március végén a csendőrség jelent meg elsőként, a vásárhelykutasi laktanyában. 25 A pusztai közigazgatás 1920-ig tartó históriájának főbb mozzanatait áttekintve joggal adódik az általánosabban is megfogalmazható kérdés: A már érintett helyi gazdasági, 17 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 7890/1902. alapsz. 18 CSML Hmv. Tanácsi i. II. 4634/1894. 18 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 4634/1894. 19 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 1192/1914. 20 Czettler Jenő: Magyar mezőgazdasági szociálpolitika. Bp. 1914. 571—572. 21 Czettler Jenő: Tanyai település és tanyai központok. Bp. 1913. E munkának a tanyakérdést illető reformgondolatait helyi vetületben adja Kenéz Sándor több vonatkozásban illuzórikus, de sok értékes megállapítást nyújtó könyve: Javaslatok Hódmezővásárhely th. város újjáalapítására. Szeged, 1918. 29—35. 22 Simonffy Ferenc: i. m. 43. 23 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3989/1918, II. 3997/1918. alapsz. 24 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3997/1918. alapsz. 28 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 5911/1920. 53
