Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Életsorsok - Szenti Tibor: Idős Gregus Máté, az úttörő

IDÖS GREGUS MÁTÉ, AZ ŰTTÖRÖ (1861-1938) SZENTI TIBOR A Gregus család története messze vezet. A rokonok, barátok sem emlékeznek pontosan a származás minden részletére. Néhány köny őriz rájuk vonatkozó adatokat. A család nevének írása nem egységes. Régebben két „s" betűvel jelölték a „Greguss" nevet, később az egyik „s" eltűnt a szó végéről. (Mi is ezt a változatát használjuk.) Fejérváry József: „Vásárhely története családok tükrében" című könyvében azt írja, hogy a Gregus család a XVIII. században Pest megyében élt, a homokos talajú Gyömrő környékén. Gregus János 1780 táján, 18 éves korában idős apjával együtt Vásárhelyre költözött. Előbb Szőrháton telepedtek meg, később a Révai utcában vásároltak házat. Feleségét Gyömrő Molnár Sárának nevezték. 1866 körül haltak el és a vásárhelyi Kincses temetőben leltek utolsó nyughelyet. Fiuk, ifj. Gregus János (id. Gregus Máté édesapja) az 1848-as magyar szabadságharc katonája. A szabadságharc leverése utáni években a Gregus család elhúzódott a városi élet elől, amely egyébként sem sok jót ígért a 48-as honvédmúltú apának. A Vásárhelyi-puszta istenverte zugában, a gyenge, szikes földje után Rosszjárásnak nevezett határrészbe költöztek, egy szűk tanyába, amely körül néhány hold sovány legelő terült el. Itt született 1861-ben fiuk, id. Gregus Máté. Emlékezetes szűk esztendő volt akkor. „A Vásárhelyi-pusztán ringott a bölcsője is, hol szik öli meg az életet, s hol a magvető arcára kemény barázdákat szánt az élet ekéje." Öt testvére volt. A Dobsa-féle tanyán, egy átalakított juhszínben, három évig tanult írni, olvasni, számolni, Zaka Mihály kőművesmestertől; apja kisbirtokán pedig a gazdálkodással-ismerkedett. Életének következő jelentős eseménye a katonáskodás volt. 1881—1884-ben, Nagyszebenben, a 3-as közös huszárezredben szolgált és mint szakaszvezető hagyta el a honvédséget. 1883-ban elvesztette édesanyját, Dóda Sárát. Leszerelése után rögtön megnősült, hiszen a magukra maradt férfiak mellé asszony kellett a tanyába. 1884-ben egy darvasszéki kisgazda leányát, az 1867-ben született Tóbiás Zsuzsannát vette feleségül. A Rosszjárásban szorgalmas munkájukkal 12—16 kishold földet gyűjtöttek össze. 1885-ben megszületett az első fiúk, ifj. Gregus Máté, akit sorra követett Imre, Ida és Zsuzsanna. 1887-ben végleg átveszi a gazdaság irányítását idős apjától, aki még sok esztendőt ért meg ezután és 93 éves korában, 1910-ben halt meg. Gregus Máté nem szeretett a Rosszjáráson lakni. A család visszaemlékezése szerint mindent elkövetett, hogy megszabaduljon az átokverte sziktől. Nemcsak a munkájukból származó filléreket rakta félre, de nagy kamatra, egyszerre több helyről is pénzt vett föl, 34 529