Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Kiss István: A) A tatársánci ősgyep

A PUSZTA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI A) A tatársánci ősgyep KISS ISTVÁN „Orosházának sincs különös nevezetessége, ami az idegent ide csábítaná, sem természeti, sem történelmi." VERES JÓZSEF, 1886. „Az elvégzett ásatások után most már kétségtelenül megállapított adatok igazolják, hogy Alföldünk egyik legrégibb földvára, amely hatalmas méreteivel, érdekes szerkezetével megérdemelné, hogy ingatlan műemlékeink sorába felvétessék." BANNER JÁNOS, 1939. Orosháza neves történetírójának fenti megállapítása abból az időből származik, amikor a Nagytatársánc nem Orosházához, hanem Vásárhelyhez tartozott. A második idézet kitűnő archeológusunk, BANNER professzor egyik munkájának záró szavait tartalmazza, amely szerint a Nagytatársánc bronzkor-végi maradvány. Az alábbiakban arról szólunk, hogy Orosháza környéke nemcsak történelmi, hanem egy természeti emlékkel, egy ősgyeppel is gazdagabb lett. A Nagytatársánc a bronzkor végéről fennmaradt földvár. Orosházától délkeletre alig 10 km távolságban, Pusztaföldvár község déli oldalához közel terül el. Aki a kaszaperi műútról leágazó dűlőúton Pusztaföldvár felé halad, néhány száz méter után két alkalommal is átszeli azt a kettős sáncvonulatot, amely szabálytalan félkör alakban vonul északkelet, kelet, majd délkelet felé. A hagyomány szerint a magyarok a tatárok ellen építették, ezért nevezte el a nép Tatársáncnak. A történészek és régészek e földvárral már foglalkoztak. SZEREMLEI (18) szerint a sánc a hunoktól ered. Attila székhelye is volt, majd a gepida fejedelmek és az avar kánok birtokolták. KARÁCSONYI (7) Pusztaföldvár község leírásával kapcsolatban e terepobjektumot „nagytatársáncok"-nak vagy „szőlősi sáncok"-nak nevezi. BOROVSZKY (4) ugyancsak a „nagytatársánc" elnevezést használja, s arról is szól. hogy a mai Pusztaföldvár őse, a középkori Földvár nevű falucska e sáncoktól, mint az egykori erődítmény maradványaitól kapta nevét. A középkori Földvár község elpusztult, s valószínű, hogy a VERES (19) által is említett Orosháza-határbeli Földvártelke szintén az egykori község- és sáncmaradványok együttesét jelentette. A „Földvártelke" kifejezés egyébként régebben az orosházi öregek visszaemlékezéseiben is gyakran szerepelt. A fenti feltételezések nem ásatásokon alapultak, így nem is oldhatták meg a kérdést. 3* 35