Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Nem minden nap - A tanya átalakítása

NEM MINDEN NAP NAGY GYULA A tanya átalakítása A Pusztán a tanya épületeit idők folyamán állandóan alakítgatták, korszerűsítették. A lakóépület átalakításának főbb állomásai időrendi és fontossági sorrendben: 1. A szabadkéményt átalakították kamínoskéménnyé, s ezáltal a hidegkonyhából melegkonyha lett. 2. A nádtetőt ledúlták és a tanya, valamint az istálló tetejét cseréppel fedték. Ezzel megszűnt ugyan a tűzveszély, de télen hidegebb s nyáron melegebb lett a padlás. 3. A kis szimpla ablakokat nagyobb, dupla ablakokkal cserélték ki, úgyszintén sok tanyában az ún. teleajtót felváltotta az üvegajtó. 4. A ház elejét berakták s az egyik végén kiskonyhát a másikon kamrát nyertek. A lakóépület alapterülete csak az ereszalja berakása során gyarapodott valamelyest» A szoba-konyha-kamra beosztású tanyához nem építettek még egy lakóhelyiséget. Kutatásaink során csak egy tanyában találtunk lakásbővítést: a szoba elé még egy másik szobát építettek. Előre sohasem toldták a tanyát, legfeljebb hátrafelé, de ilyen esetben is az új toldás kizárólag istálló lett. Azt tapasztaltuk, hogy a tanyaépület és a mellékhelyiségek bővítésével kizárólag a jószágnak kedveztek. Ha a család létszáma növekedett, összehúzták magukat, de ha a jószágállomány gyarapodott, akkor annak feltétlenül bővítették a helyüket. „A jószágnak köllött a hej!" Az állatállomány elhelyezésére szolgáló épületek bővítésére néhány példát bemutatunk, mielőtt a lakóépületek átalakításáról beszélnénk. Az Olasz Ernő Hatablaki-dűlő 370. számú tanyája szomszédságában lakó Vörös Mihályék is a lónak külön istállót építettek, amikor a tehénistállóból kiszorultak a lovak. A tanyaépülethez hozzátoldtak egy derekat, s az lett a lóistálló. A harmadik szomszédban, a Fári-tanyában is a tanyát egy taggal megtoldták, s a toldást itt is lóistállónak használták. A marhaistálló egy részét pedig disznóólnak alakították át. Amint mondottuk a tanyát (a lakásrészt) nem bővítették, legfeljebb a harmadik traktust, a kamrát alakították át kisszobának. Ilyenkor a ház elején rekesztettek kamrát. Olasz Ernőék is egy időben kisháznak (kisszobának) használták a kamrát. Nem is kellett átalakítani, mert eredetileg a konyháról volt a kamrának a bejárata. Ablakot sem tettek rá. Nem sokáig használták a kamrát kisháznak, mert kellett a kamra. A Dankó-féle tanyában is a konyhából nyíló kamrát szobának alakították át : kemencét raktak bele, ablakot vágtak rá, nagyon jó meleg ház, (szoba) lett belőle. Ott teleltek, az első szobát pedig tisztaszobának használták. A tanyával egy gerinc alatt volt egy kétvégjászlas istálló, abból pedig kamra lett, mert építettek egy különálló kétvégjászlas istállót. Amint fentebb már mondottuk, a lakóépületet nem bővítették számottevően, ezzel 281