Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Nem minden nap - A tanya átalakítása

szemben állandóan korszerűsítették, alakították. Az első nagy jelentőségű átalakítás során a hidegkonyhából melegkonyha lett. A legrégebbi tanyákban kivétel nélkül szabadkéményes, tehát hidegkonyha volt. Már a századforduló előtti években elkezdték a szabadkéményt kamínoskéménnyé átalakítani. Ez a folyamat a századforduló után meggyorsult és lényegében az 1930-as évekig le is zajlott. A két világháború között a szabadkémények utolsó példányai is eltűntek. Ma már legfeljebb egy-egy elárvult tanyában lappanghat szabadkémény. A szabadkéményt egészen a padlásig lebontották. A szabadkémény immár felesleges részét lepadlásolták. A kemence szája elé kamínt raktak, vagyis a kemence szájnyílását, valamint a kémény alját zárttá tették, amely egy fal felhúzása és egy nagy levélajtó beállításával történt. A padlástól kezdve padig egy szűk kéményt húztak. így a hidegkonyha melegkonyhává változott. A századforduló után épült tanyák konyháiba természetesen kamínoskonyhát építettek, sőt az első világháború után a konyhákba keskeny, ún. cilinderkéményt raktak. A szabadkéményű hidegkonyhák után a nádtetők tűntek el. A nádtető egy része túlélte a szabadkéményt, bár legtöbbször a szabadkéményt akkor bontották le, amikor a nátetőt cserepesre cserélték. A Pusztán elfogytak a nádasok, s a nádtetők javítása körülményessé vált. A tűztől való félelem is siettette a nádtetők kicserélését. Olasz Ernőék 1906-ban dúrták le a nádtetéjt.A nádtetős padláson jó helye volt az oldalszalonnának. Előfordult, hogy a szoba-konyha felett cserépre fordították a tetőt, de a kamra felett meghagyták a nádtetőt a szalonna kedvéért. A nádtető legtovább élt az istállók tetején. Fekete Sándor nagytanyáján 1929-ben dúrták le a nádtetőt. A kézicserepes tetőt belülről íesározták, hogy a padlásra ne kavarjon be a hó. A cserép füles végénél a nyílást besározták. Az odahelyezett árpapolyvás sarat a kezükkel húzták el. F. S. anyai nagyapja pedig 1920-ban a magtártetőn a cserepet a nádtetőről leszedett moha köré rakta, hogy a szél ne kavarja a havat a padlásra. Sok tanyában az ablakokat, s ritkábban az ajtók egy részét is kicserélték. Az első időkben épült tanyákon tenyérnyi szimpla ablakok voltak, a konyhán pedig félablak. A szobákra nagyobb duplaablak került. A kicserélt ablakokat is felhasználták: a szobaablak a konyhára, a konyhaablak a kamrára került. A teleajtók közül csak a szobaajtót cserélték ki üvegajtóra. A padolt szoba olyan ritka, mint a fehér holló. A házelejének, az ereszajának a részleges vagy teljes beépítésével igyekeztek a lakásteret bővíteni. Az első tanyákon a ház elején (a tanyának az udvar felőli oldalán) valamivel hoszszabbra nyúltak ki a kis-, másképpen fiókgerendák, mint a tanya mögött. Az udvar felől tehát az ereszalja szélesebb volt, mint hátul. így a csurgó elől messzebb vetette a vizet a fal tövétől. A ház eleje kihasználásának első lépése az volt, hogy a konyhaajtó felett a tetőt kitoldták. Ezzel a konyhaajtót is védték az időjárástól. A konyhaajtó előtt két ereszágast ástak le, s arra került a koszorúfa, amelyen nyugodott a zsindelytető. Az orosháziak a két ágast darulábnak hívták. Olasz Ernő közelében a Jankó-féle tanyának is ilyen volt az ereszete az 1900as években. A kakasszéki nagy útkanyanyarban is van még egy ilyen tanya, de a Hegedűsféle tanyában a konyhaajtó előtti kis cseréptetős ereszaljának a két oldalát berakták vályoggal és bemeszelték. Majd a tanya repülőereszetet kapott. Az ilyen eresznél a szarufák az udvar felől hoszszabbak voltak, mint a tanya mögött, s a végeikhez szegeit vízszintes léc végét a falba sülylyesztették. Ha a tanya nádtetős volt, akkor a repülőereszet zsindelyből készült, később a zsindelyt felváltotta a cserép. Ma sok helyen az istállók ereszete ilyen. Később az egész tanya eleje széles ereszalját kapott. Ma is gyakori. Az orosháziak az ereszalját gangnak hívják, s a gangtetőt tartó oszlopokat gangoszlopoknak, de az idősebbek néha darulábnak mondják. A következő lépés a házelejének a részleges, vagy teljes berakása volt. Ez sok tanyában több szakaszban történhetett. Először az egyik, s azután a másik vagy mindkét végét vá282