Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - I. A tanya - 2. A tanya építése

partján álló tanyájának a falát is maga készítette. Szoba-konyha-kamra beosztású tanyát épített. A helyiségeket öllel és sukkal mérte, de alapot ő sem készített, mert az első világháborúig nem volt divat alapot rakni. Ott homokos a partoldal és a víz sohasem jött fel. Az Érből vert vályognál nem fontos a szigetelés. Mondják, Kutas alatt a sziken az egyik tanyát körülvette a víz, söprés előtt még akkor is locsolták a szoba földjét, mert porzott. * Kovács Lőrinc a falrakáshoz kalapácsot, vízimértéket és függőt használt. A függő egy régi óra körtéje volt. A vályogot sárba rakta. A sarat valamelyik kikopott vályoggödörben készítette és talicskával hordta fel. Jobban összeragasztotta, mint a malter. Az Ér felső része — amely vályognak nem jó — sárnak nagyon alkalmas. A közeli Tárkány Szűcs Sándor tanyáját az Orosháza-Rákóczi-telepi falverőbanda, az öreg Bereczki bandája verte fel. Ők verték fel Pósahalmán az utolsó vertfalú tanyákat. Hat tagból állt a banda. A mélyen kiásott földet összekeverték, megharmatolták majd párhuzamos két függőleges deszka között kiverték. Féldeszkaközönként verték, tömték a falat. A sarkokra nádat tettek kötésnek. Amikor kiszáradt a fal, még 100-as vasszög sem megy bele egykönnyen. Györgyi Lajos 1942-ben, az árvizes évben látott olyan, agyagos földből vert tanyát, amely több mint 60 napig 20—40 cm-es vízben állt s még repedést is alig lehetett látni a falán. Amikor felrakták vagy feltömték a falat, rátették a nagygerendát, arra pedig a kisgerendákat s azután a tetőszerkezetet készítették. Vaskos és nagy teherbírású volt a vásárhelyiek nagygerendája, amit az orosháziak mestergerendának hívtak. Sokkal vékonyabbak voltak a nagygerendára keresztbefektetett kisgerendák (v), illetve fiókgerendák (o). Mindezek a nádból, sárból készített pallatot (padlást) tartották. Miután a padláson terményt is tároltak, azért erősre készítették. A tanyát akkor padlássolták le, amikor már a tető is elkészült. A tetőszerkezet részei a vásárhelyi tanyában : kecskeláb, szelemen, födélfák, az orosháziaknál : ollóláb, szelemen, födélfák. A vásárhelyiek a födélfát ritkán horogfának is hívták. A tetőszerkezet tartja a tetéjt (v) vagy tetőt (o). A múlt században épült könnyű tetejű (zsindelyes), kisebb tanya tetőszerkezetéből hiányoztak az ollólábak és a szelemen. Úgy mondták, hogy a zsindejtetéjt tótszarufára rakták. A szarufák alsó végeit a falra fektették fojógerendák végeibe csapolták. Ma inkább a melléképületeken találunk tótszarufás tetőt. A századforduló előtt a tanyák zöme nádtetős volt, mert a Pusztán nagy kiterjedésű nádasok voltak. A pusztaiak véleménye szerint a nádtetős tanya nyáron hűvös és télen meleg volt. Télen sokkal kevesebb tűzrevalóval járt, mint a cserepes tanya. A padlásra nem hordta be a szél a havat, nyáron nem avasodott meg a füstölt hús — ellentétben a cseréptetős padlással, ahol nyáron nagyon meleg van. A nyeregtető hátsó vége gyakran kanfaros volt. Idők folyamán eltűntek a nádasok, eltűntek a nádtetők is, alig maradt hírmondó belőlük. A Kerekes Flórián-tanya Ficsér-dűlő partján 1961-ig nádtetős volt, a ház eleje pedig zsindellyel fedett. Módok Flórián (azelőtt Hegedűs-féle) kakasszéki nádtetős, kanfarkú tanyája őrzi még a régi tanyatetők formáját és anyagát. A cserépégető közelsége is siettette a nádtetők eltűnését. A Puszta közvetlen szomszédságában, az orosházi határban égette a cserepet a kis Héjjas s a környék nádtetejes tanyáira Héjjas-cserép került. A padlásra létra vagy grádics vezetett. Csepregi György Cinkus-dűlőben levő kanfaros tanyájában a kanfaros vége alatt kocsiszín volt, abból jutottak fel a padlásra. Csáki Mihály kakasszéki tanyáján a padlásra a ház elején grádics vezet fel. Míg a Kovács Lőrinc-féle tanyában a falat fölhúzták, addig beszerezték a faanyagot. Igyekeztek a tanyát tetejé'zni, hogy a fal ne ázzon. A tetőszerkezet a szentetornyai Pápai ácsmester készítette, Kovács Lőrinc állandóan mellette volt és a mellékhelyiségekre a tetőt már ő tette fel. Udvari József pedig maga készítette a tanyájának minden porcikáját. Kovács Lőrincnél egész télen padlásolás nélkül állt az épület, mindkét vége nyitott volt, nem zárták le addig, míg le nem padlásolták. Padlásoláshoz az Érben készítették a sarat. 224