A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)
Tábori György: Tótkomlós állattartása
és Rimóvszki Mihály fizetése ugyanaz volt, de a bikák melletti éjjelezésért tehenenként 1 garast és két tehén után 1 kenyeret kaptak. — 1895-ben Povázsai János gulyásgazda fizetése: fél lánc kukoricaföld és 1 öreg jószág ingyenes legeltetése. — 1901-ben Krsjak György és (fia volt a csordás. Fizetésük egy évre: egy darab után 50 fillér, 7 liter búza, egy hétre fél kenyér és egy-egy tehén ingyenes legeltetése. — 1852-ben Sovány János felvégi és Czvalinga Pál alvégi kanász fizetése: 4 darab után 1 garas és 1 mitovník búza, egy hétre 6 kenyér. — 1856-ban Gyivicsan György és Czvalinga Pál felvégi, Ponyicsan György és Ribárszki Ádám alvégi kanász volt. Fizetésük egy évre: két darab után 3 ezüst garas és 1 porcia búza, egy hétre 6 kenyér, de od Mihala do Dúra a bérnek csak a fele volt esedékes. — 1852-ben Bencsik Márton a Felvégen, István András az Alvégen malacos. Fizetésük: 3 darab után 2 krajcár, 12 darab után 1 véka búza, hetenként 6 darab után 1 kenyér. 8 Uo., Lóvczi Pál ökörcsordás bére 1852-ben: 3 darab után 1,50 forint és 1 véka búza, hetenként 6 kenyér, 2 ló ingyenes legeltetése. — A szentetornyai pusztán 1871-ben Krsjak Mihály ökörcsordás bére: egy öreg után 30 krajcár, 2 fiatal után 30 krajcár, egy öreg után 18 zajdle búza és ua. két fiatal után is, fél kenyér egy öreg jószág után, de két fiatal után is csak fél kenyeret kapott hetenként. — Kaszaperen 1852-ben Szurmák Pál volt a községi gulyás, akinek fizetése: egy öreg után 8 garas, egy fiatal után 4 garas, 7 kenyér egy hétre, évi két pár csizma és 1 éven aluli borjú ingyenes legeltetése. — 1876-ban Krsjak György volt felfogadva gulyásnak és csikósnak. Béke: egy öreg után 30 krajcár, két fiatal után ugyancsak 30 krajcár, egy öreg után 1—1 porcia búza és árpa, két fiatal után 5—5 zajdle búza és árpa, egy hétre darabja után fél kenyér és ami hozzájár kása, tarhonya, és só, végül 1 darab öreg jószág tartása eleséggel. Több-kevesebb megszakítással Krsjak György még 1895-ben is gujás aj volovjar volt Kaszaperen. 9 Uo., 43. — Községi csikós 1853-ben Pilka János. Fizetése: egy öreg után 45 krajcár, egy fiatal után 25 krajcár, 12 kenyér egy hétre március 31-től János napig (december 27-ig), János naptól március 31-ig 6 kenyér. — 1856-ban Kiskomlósra Kovács Jánost fogadták fel. Fizetése: egy öreg után pénzben ugyanaz volt mint előzőé; március 31-től hordásig, amíg a munka megkezdődött, hetenként 7 kenyeret kapott, de hordástól kezdve már csak 4 kenyeret.Azonkívül az esett kárt köteles volt megtéríteni. — 1890-ben Rózsa Márton csikós bére: egy darab után 30 krajcár, 7—7 liter búza és árpa, minden darab után hetenként fél kenyér és a hozzávaló hüvelyes, azonkívül 2 öreg ló ingyenes legeltetése. — 1893-ban Kiskomlóson ifj. Povázsai János a kraviar és csikósgazda, akinek fizetése fél lánc kukoricaföld és 2 darab számos legeltetése. — 1922-ben a Klement testvérek bére: darabonként 4 korona, 7—7 liter búza és árpa, hetenként darabja után 4 kg kenyér és 25 dkg szalonna. Tartoztak két nyergeslovat tartani, melyeknek legeltetése ingyenes volt. 10 Uo., 98. 11 Gajdács., 91—92. 12 Uo., 238. 13 Fél E.— Hofer T., Az átányi gazdálkodás ágai. Budapest, 1961. 142. 14 Uo., 141. 15 Uo., 141. 16 A Stirbicz család gazdasági naplója: 1854, 1857. és 1867. évi bejegyzés: kisbéres fizetése 1850-ben: 1 korona, 1 pár csizma, 1 szűr, 1 kalap' — Öreg béres fizetése 1852-ben: 52 korona, 2 sertés, és 1 tehén téli tartása a gazda takarmányán, 1 hold föld búza alá, fél hold föld árpa alá, 1 mitovnik-nyi kenderföld, fél hold föld szántása kukorica alá. — Béres fizetése 1856-ban 130 korona, 2 pár csizma, 1 kabát, 1 kalap. — Lovász fizetése: 1857-ben 150 korona, 1 pár új csizma, 1 pár csizma fejelése, 1 kabanica, 1 kalap, 1 kocsi trágya. — 1963-ban a harmadik béresé: 22 korona, 2 köböl búza, 2 köböl árpa, 1 pár új csizma, 1 pár talpalása, 1 kocsi trágya, és 1 kocsi fűteni való szalma. A bérben sokszor szerepel a bocskor, nyári ruha, suba, bőrnadrág, bekecs, ködmön, birkabőr, sapka adása; föld megművelése búza, árpa és kukorica alá; kukoricaszár, nád fűtésre; őrölni való szállítása a malomba, egy-két fuvar teljesítése, tégla hazavitele, épületfa szállítása, termés hazaszállítása. 17 Tótkomlós községi eseménynapló. 30—50. A községi kocsisok a községházán levő lovakhoz voltak fogadva. 1851—52-ben Hajnal János fizetése: 90 forint, 8 köböl búza, 7 köböl árpa, 1 lánc föld, 1 kocsi szalma, 4 bőrbekecs, vagy 12 forint, 1 pár csizma talpalása. — 1856-ban zjednal se za obecnihó cejderesa Hirka János fizetése: 100 forint, 8 köböl búza, 7 köböl árpa, 1 lánc föld és 1 kocsi szalma. — 1866-ban Gyurós János léferátos (liferáns) kocsisnak lett felfogadva, bére: 75 korona, 4 köböl búza és 4 köböl árpa. — 1895-ben Paulik József kocsis fizetése: 80 forint, 8,64 köböl búza, 8,64 köböl árpa és 1 szűr. — A községi kocsisok 1946-ig mindig fekete színű szűrben jártak. A községi tanyán kintlakó béresek fizetése: 1854—55-ben Barancsik Andrásé: 70 forint, 8 köböl búza, 1 kocsi szalma, 1 tehén téli tartása, 1 lánc föld. — 1862—63-ban Krnyicsovszki Györgyé: 80 forint, 8 köböl búza, 7 köböl árpa, 1 kocsi szalma, 1 tehén nyári tartása, 3 sertés tartása. — 1873ban Kisa Pál öreg béresé: 70 forint, 7 köböl búza, 7 köböl árpa, 1 tehén tartása április 24-től szeptember 29-ig, 1 süldő tartása és kihúzásához szükséges takarmány, 1 láncon termett kukorica. —1905 ben Antal János és Ácsai György fizetése, fejenként: 140 korona, 8,5 köböl búza, ugyanannyi árpa, 294
