A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Tábori György: Tótkomlós állattartása

marhákat is a karámba hajtják, míg a hízómarha egész napon át az istállóban marad. Esti etetésük abban az időben történik, mint a fejősteheneké. A jobb és egészségesebb fejlődés céljából a borjúk 10 napos koruktól 5 hónapos korukig itatásos borjúnevelőben vannak. Reggel 5 óra után, amikor a nagyobbakat már megetették a tehenészek, a kicsikkel teljes tejet — fölözetlen tejet — itatnak. Az etetés után a karámban vannak délután három óráig. A termelőszövetkezetek szarvasmarha állománya az utóbbi években erősen felszaporodott, és jó súlyállapotban van. A sertéstenyésztés is jó jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek. A fehérszőrű hússertések tenyésztésén van a hangsúly, de mangalicát is tartanak. A Viharsarok Termelőszövetkezetnek még mangalica tenyészkanjai is vannak. A tenyészkocák nevelésére különösen nagy gondot fordítanak. A kocaszálláson vannak az üresek és az egyhónapos vemhesek, ahol ötvenes falkában történik etetésük, naponta kétszer. Nyáron a reggeli és a késő délutáni órákban másfél-két órát legelnek, télen csak a déli órákban járatják őket. A két-három hónapos vemhességi kortól napjában háromszor etetnek, de a jártatásuk azonos az előbbiekével. Nyári legeltetéskor a délelőtti behajtás után langyos vízzel megitatják a kocákat. Fialás előtt 10 nappal egyenként a fiaztatóba kerülnek, az úgynevezett kutricába. Ebben az időben már csak tízesével, közösen kapják az eleséget. A kismalacok hat hetes korukig anyjuk alatt vannak és szopnak. Választás után 70 napos korukig süldők. Etetésük napjában háromszor történik és éppen úgy járatják azokat is, mint az anyakocákat. Napközben a süldőszálláson vannak becsukva, egy ólban 50—60 darab is elfér. Hetven napos koruk elmúltával válogatják szét, hogy melyik felel meg apavagy anyaállatnak és melyik kerül a hízóba, ahová csak az 50 kilón felüliek s a megfelelők. A sertésfiaztató belseje kutricákkal Chliev prasníc zvnútra s cárkami Innenansicht der Abferkelbuchten 292