A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Tábori György: Tótkomlós állattartása

A lovat sokoldalúan dolgoztatták. Amíg szekér elé ökröket, a kocsi elé mindig lovat fogtak. A mezőgazdaságban szántáshoz, boronáláshoz, henger és vetőgép elé fogva, kuko­ricatöltögetéshez, a szárazmalmok idejében a malom hajtásához fogták be. Amelyik gazdá­nak a lovai nem értek rá, vagy sajnálta azokat a malom keringőjébe befogni, fuvarosoktól bérelt 2 krajcárért egy párat. A lóval való nyomtatás is általános volt. Búzát a századfordu­lóig, árpát az 1920-as évekig nyomtattak lovakkal. Az ágyasba két lovat fogtak egymás mellé, legfeljebb 4 járt körbe-körbe, a hajtó az ágyas közepén állva hajtott. Naponta két ágyast nyomtattak el. A szérűn való nyomtatás októberben kezdődött és január közepéig, végéig tartott. A ló hámba való betanítása könnyen ment. Másfél-kétéves korában anyja mellé kötöt­ték hám nélkül. Pár hónap múlva már hámot tettek rá és üres kocsit húzattak vele, az öreg ló mellett. Indítószavak: nete és no. Szántásnál irányításukra vegyesen használtak magyar Tanyai sertésól, 20—25 darab hízó részére Chliev na sálasi pre 20—25 krmnikov Kobe am Vorwerk, für 20—25 Mastschweine és szlovák szavakat: jobbra (odseba), balra (ksebe), hátra (neide vagy cruk). Szántásnál a bal oldali a ksebník, a jobb oldali a brázník, amelyik a barázdában jár. Párosításnál lehetőleg úgy fedeztettek, hogy az elles ideje tavaszra essen, mert így az anyaállat a nyári munkában már teljes erejével részt tudott venni. 18* 275

Next

/
Thumbnails
Contents