A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

83 Szincsok—Lugosi., 1972. 48. — és a tsz-től kapott adat a földmennyiségre vonatkozóan. 84 1953-ban az Alkotmány tsz tagjainak száma egyharmadára csökkent. A Viharsarok tsz-ben a tagok egy része elhagyta a szövetkezetet és visszatért az egyéni gazdálkodáshoz, vagy az iparban helyezkedett el. Lásd ehhez a témához: Szincsok—Lugosi., 1972. 36. 48. 85 Szincsok—Lugosi., 1972. 44. 86 Szincsok—Lugosi., 1972. 34—52. IRODALOM Balassa L, 1960. A magyar kukorica Budapest. Balogh L, 1961. Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII— XIX. században. Gyula. Boross M., 1973. A bolgár és bolgárrendszerű kertészetek Magyarországon. Eth. Boross M., 1968. A makói hagymatermesztés eszközanyaga. Budapest. Eth. Cserháti S., 1922. Általános és különleges növénytermelés. Budapest. Darvas J., 1957. Tiszántúl. Budapest. Erdei F., én. Magyar tanyák. Budapest. Erdei F., 1932. A makói tanyarendszer. Budapest. Népünk és Nyelvünk. Erdei F., 1959.. Mezőgazdaság és szövetkezet. Budapest. Féja G., én. Viharsarok. Az alsó tiszavidék földje és népe. Budapest. Földmunkások és Kis­birtokosok Országos Szövetségének iratai. 1941. Tótkomlós. Gaál J., 1891. Az Alföldi munkásmozgalom. Budapest. Gajdács P., 1896. Tót-Komlós története. Gyoma. Gazdacímtár, 1897. Budapest. Gesztelyi Nagy I., 1925. Az Alföld. Budapest. Győrffy I., 1929. A matyó summás. Népünk és Nyelvünk. Győrffy L, 1926. Az Alföldi kertes városok. Budapest. Győrffy L, 1928. Takarás és nyomtatás az Alföldön. Budapest. Herkely K., 1932. A mezőkövesdi matyó nép élete. Budapest. Horváth S., 1880. Kalászok Tót-Komlós múltjából és jelenéből. Békéscsaba. Illyés Gy., 1948. Puszták népe. Budapest. Jankó /., 1887. Tót-Komlós — magánrajz. Békés—Gyula. Kardos L., 1955. Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásá­ról. Eth. Karácsonyi J., 1887. Békésvármegye története. Gyula. Kiss L., 1939. Szegény ember élete. Budapest. Lenin., 1949. A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Budapest. Magyarország földbirtok­viszonyai az 1935 és 1936. évben. Budapest 1937. Magyar Statisztikai közlemények. Budapest. Magyar Gazda. 1944. Budapest. Magyar Korona Országainak 1893 és 1894 évi Mezőgazdasági termelése. 1895. Budapest. Márton Gy., 1925. A makói hagyma termesztése. Makó. Márton Gy., 1926. Az apródughagyma osztályzása és szárítása Makón. Makó. Nagy Gy., 1961. Die Arbeitsphrasen des Erntens und Austretens in der mittleren Gegend der Ungarischen Tiefebene. Braunschweig. Nagy Gy., 1954. Takarás és nyomtatás a kardoskúti Kérdő tanyán. Eth. Néprajzi Múzeum 1960 évi tárgygyűjtése. 1961. Néprajzi Értesítő. Orosháza története 1965. Orosháza. Szerk. : Nagy Gyula. Pethe F., 1805. Pallérozott mezei gazdaság... Sopron. Petik A., 1961. Békés megye leírása 1784. Gyula. Szincsok Gy.—Lugosi M., 1972. Tótkomlós negyedszázados története 1944—1970. Tótkomlós. Szirbik M., 1926. Makó városának... leírása. Makó. Tanner J., 1961. Egerszalók. Budapest. Tábori Gy., 1954. A kukorica termelése és felhasználása Tótkomlóson. Ethnológiai Adattár. 4051. OL. Regnic. Conscriptio 1828. No. 26. No. 12. Thessedik S., 1786. A parasztember Magyarországon... Pécs. Veres P., 1942. Az Alföld parasztsága. Budapest. 255

Next

/
Thumbnails
Contents