A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

A fenti szerződést 22 férfi és 10 nő írta alá az uradalom megbízottján és a munkásgazdán kívül. A szerződésben feltüntetett keresetüket a leányok jórészt, majdnem teljesen megtakarították. Kenyéren és bolti lekváron éltek, kiegészítve az otthonról hozott száradékkal. A summásmunkások kapcsolata a pusztai cselédekkel igen laza volt. A fiatalság ugyan összejött a szállás előtt rendezett cuhárékon, de az idősebbek még ma is kseerűen jegyezték meg: „még a cselédek is lenéztek bennünket, mert még azoknál is alábbvalók voltunk." Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata a szocializmus építésének időszakában A felszabadulás és az azt követő földreform a kezdeti években a mezőgazdasági művelés területén jelentős változást nem hozott. A kiosztásra kerülő földterületből a nagyszámú agrárproletár rétegnek alig a felét tudták kielégíteni. A Földigénylő Bizottság rendelkezésére az alábbi földterületek álltak a felosztás céljából: Gr. Zichy Aladárné szőlősi birtokából 2248 kh. Haász Antal Melinda pusztai gazdaságából 340 kh. A tótkomlósi ev. egyház birtokából 119 kh. A község tulajdonát képező Kiskomlós pusztából 399 kh. A község tulajdonát képező kaszaperi határból 273 kh. Pipis malomtulajdonos földjeiből 74 kh. összesen : 3453 kh. Ez 1948-ig a következőképpen módosult: 2335 k. holdat osztottak fel 718 család között.

79 1945-ben Tótkomlóson 1661 család volt igényjogosult, melyből 718 családot elégítettek ki. Földnélkül maradt közel 900 család. A kiosztandó területet elosztva az igénylők számával családonként 4,17 kat. h. jutott. Elsőrendűen igényjogosultak voltak a rendelet szerint a volt gazdasági cselédek és azok a falubeli agrárproletárok, akiknek semmi földterületük nem volt. A földosztó bizottság családonként 3 kat. h. adott, ezen túlmenően minden négy gyermekre adott pluszként 1600D-Ö1 földet. A kevés kiosztható földnek is tudható be a fokozott áttelepülési igény 1948-ig 938 család települt át Csehszlovákiába.

80 A fordulat évéig, 1948-ig a mezőgazdaság helyzete és technikai színvonala a felszabadulás előtti színvonalon állt. Az igauzsora is virágzott ebben az időszakban. A földhözjuttatottak a legszükségesebb felszerelést is nélkülözték, ezért a legkülterjesebben tudtak gazdálkodni. Nem egy esetben földjük termése még önellátásukhoz sem volt elegendő. 1948 után alakult a közös művelésű földterületeken három kettes típusú Termelő Szövetkezeti Csoport. Elnevezéseik — Rákóczi, Kossuth és Petőfi — múltunk haladó hagyományait reprezentálták. A három Termelőszövetkezeti Csoport 1949. októberében egyesült és Viharsarok Tsz névvel működött tovább. A termelőszövetkezet alapító tagságának zöme azokból az agrárproletárokból verbuválódott, akik a földreform során nem kaptak földet, vagy azokból, akik az elmúlt négy év alatt a juttatott földből nem tudtak megélhetésükhöz bázist teremteni. 126 taggal 715 kat. h. kezdték meg a munkát.

81 1950. március 3-án 20 alapító taggal 42 kat. h-on kezdte meg működését a Haladás elnevezésű termelőszövetkezet. A belépők zömmel törpebirtokosok voltak.

82 1952. augusztus 20-án zömmel középparasztokból alakult meg az Alkotmány elnevezésű termelőszövetkezet 29 taggal 1970 kat. h. földön.

83 247