A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

A Petőfi TSZ gyümölcsfaiskolája Skôlka ovocnych stepníkov v Petöfiho druzstve Obstbaumschule der Petőfi LPG Az 1953-ban bekövetkezett politikai változás következményeként a három Termelőszövetkezet létszámában a földterületében kisebb-nagyobb változásokat rögzíthettünk.

84 1955-ben a termelőszövetkezeti szervezés tagjai közé sorolta a kis- és középparaszti birtokokat, de kirekesztette a nagygazdákat a tagság köréből. Az 1956-os ellenforradalmi események ismét kiváltották a nyugtalanságot, így pl. a Haladás Tsz-ből többen kiléptek, és területe 640 kat. h. csökkent.

85 A másik két termelőszövetkezetben nagyobb változásokról nem tudunk. 1957—58-ban ismét megindult a szövetkezeti szervezés, és az első megmozdulásoknál a szegényparasztság jutott túlsúlyba. 1959-re az egész falu Termelőszövetkezeti Község lett. A fenti vázlatos leírás a mezőgazdaság szocialista átszervezésének főbb állomásaira tért ki 1959-ig. A tanulmányt ekkor lezártuk. Azóta külön tanulmánykötet jelent meg: Tótkomlós negyedszázados története 1944—1970 címmel. A tanulmány szerzői a mezőgazdaság kollektivizálásának a kérdéseire is kitértek.

86 A termelőszövetkezetek megalakulásukkor a hagyományos paraszti gazdálkodást követték. Fő terményük a búza, kukorica, árpa, kisebb mértékben a cukorrépa, takarmányrépa, kender és hagyma. A növények termelése a hagyományosnak mondható technikával történt. A gazdaságok gépesítése nagyon lassú ütemben haladt. Megalakulásukkor a bevitt instrukcióra voltak utalva. Szerény kereteik között törekedtek belterjesebb művelési módra és technikára, így kísérleteztek az öntözés meghonosításával és fajgyümölcsösök — különösen almások — telepítésével. 248