A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

Földjük a búza termeléséhez kiválóan alkalmas volt, ezért élelmezésük és árutermelésük nagyon sokáig a búzára koncentrálódott. A fajta kiválasztására, nemesített, nagyobb hozamú búzafajták kikísérletezésére a két háború közti időszakban került sor. A húszas évekig az egész Alföldön elterjedt apró, piros szemű, magas sikértartalmú „magyar búzát" termelték. Kézivetés zsákból (rekonstrukció) Siatie rukou z vreca (rekonstrukcia) Handsäen aus dem Sack A környező nagy birtokok és a mezőgazdasági szakelőadások, gazdatanfolyamok hatására rátértek a „Bánkúti 1100-as" és „1050-es" ,a „Székács" és az „Esterházy" nemesített búzafajtákra. Talajukon a „Székács" elnevezésűt termelték a legnagyobb sikerrel, termése átlag221