A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

Búzavetésből . 45% Árpavetésből , , . 6% Kukoricavetésből 29 % Zabvetésből 3% Legelőből 15% Terméketlen földterületből 2% Legelőik feltörésével — ami a legnagyobb mértékben az első világháborút követő években következett be — egyre inkább a takarmánytermelés nyomul előtérbe. A két háború közti időszakban termeivényeiknél a fő hangsúly még mindig a búzán és a kukoricán van, de szántóföldjeik vetésforgójában helyet kapnak az ipari és kerti növények is, ami árutermelésük növekedésének, mezőgazdasági kisüzemük kapitalizálódásának az egyik mutatója. Az 193l-es évben a község határának földbevetési aránya a következőképpen alakult:

32 Búzavetésből 35% Árpavetésből , 7% Kukoricavetésből 36% Cukorrépavetésből 5% Zabvetésből 11 % Pillangós takarmánynövényekből 6% Hagymavetésből 3% Sárga- és görögdinnyevetésből . 1 % Kerti földből 1 % Legelőből 4%, Terméketlen földből 1 % A két háború között a községi szántóterületen termelt növényféleségekről az 1935-ös statisztika adatai tájékoztatnak,

33 melyeket ha összevetünk az 1895-ös statisztikai adatokkal, akkor a termelésben a következő vátozásokat állapíthatjuk meg: szántóföldjeiket 340 kat. h.-dal növelték legelőik és rétjeik rovására, kerti művelés alá vont földterületük 218 kat. holddal növekedett, a szőlőterület lecsökkent 95 kat. holddal, mocsaras részek lecsapolásával nyertek 72 kat. holdat. Legszembetűnőbb a terméketlennek feltüntetett földterület megcsappanása. A két időszakban felvett statisztikai adatok tanúsága szerint 1144 kat. holdról 603 kat. holdra kisebbedett. Ez a szám egymagában is érzékelteti fejlett agrokultúrájukat, korszerű mezőgazdasági munkaeszközeiket és nem utolsósorban a lakosság számához mérten szűk határukat. Az ipari növények és aprómagvak termelése a harmincas években — a gabonaválság időszakában — kezdődött, de igazi kifejlődése a negyvenes évek elején indult meg. A negyvenes évek elején szántóföldjeik hasznosítása így fest: Kalászosokból és takarmánynövényből a szántóterület 30% Kukoricából a szántóterület 30% Ipari növényekből a szántóterület 40% Az aprómagvakat a termeltető cégekkel feles művelésben termelték. A kapor, cukordinnye, uborka, bokorbab és saláta magját a pesti Mauthner cégnek kötötték le. A cukorrépát és a rostkendert szerződésre ipari üzemeknek termelték és szállították. 220