A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

egyeseket tanyaközpontokká alakítottak ki, melyeknek használatáról bővebben a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél, a termelőszövetkezetek kialakulásának a feltételeit vizsgálva szólunk. Szántóföldjeik hasznosítása Petik Ambrus 1784-ben, Békés megyéről adott kitűnő leírásában a megyének főbb terményeit versbe foglalva ismerteti : „Békés Vármegyének lapályos határa, Ad bőven gabonát, Szántó munkára. Bort, Búzát, Szalonnát, Ember hasznára, Takarmányt pediglen, Marha tartására."

30 Trágyahordás alföldi könnyűkocsin Rozvoz hnoja na 1'ahkom voze Düngerabfuhr mit tief!indischem leichten Wagen Szántóföldi művelés alá vont földterületeiken a 19. század második felében még mindig fő termény a búza, mely a bevetett földterületnek több mint a felét foglalta el. A múlt század 90-es éveiben a nyomási földek felosztásával szántóterületüket növelték.

31 Gazdálkodásuk színvonala ekkor még elsőrendűen az önellátást szolgálta. Árutermelők csupán búzából és állatokból voltak. Szántóik hasznosítása a századforduló éveiben a következő volt: 219