A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

mence), sárpadka körülük csak elvétve akad, felettük ruhaszárító rúd sem Játható. Festett parasztbútornak nyoma sincsen. Orosháza mellékutcáiban — eltekintve a polgárosult, városi résztől — egyszerű parasztházak vannak, s szegényesebbek a komlósi házaknál. Itt is a kerek boglyakemence tűnik fel. Bútorzata inkább városi proletár jellegű, mint parasztos, festett bútort itt sem lehet ma már látni. A jómódú orosházi ház és berendezése polgárosult, városi jellegű, tele modern bútorokkal, a szegényebb viszont elproletárosodott, és ezért hagyta el a paraszti bútorzatot. Ezzel ellentétben Komlóson mindkét réteg többé-kevésbé megőrizte paraszti holmiját, a gazdagabbja hagyományból, ősei iránti tiszteletből, megbecsülésből, a szegényebbje kényszerűségből. További magyar helyen, mint Hódmezővásárhelyen már csak egy-két paraszti jellegű ház található, a kemence itt is kerek. Különbségek vannak az egyes telepes szlovák falvak közt is. Egyszerűbb az építkezés Albertin, viszont nagyobbak a belsőségek, nagyobb a gazdasági tér. A konyha itt is pitvor (mali pitvor, prení pitvor). Egészen speciális építkezése van Békéscsabának,

62 itt a kecskás tetők és elsősorban a múlt század villáira, nyaralóira emlékeztető, meglehetősen változatos mellső homlokzati tornácok a divatosak. Hasonló jellegű mellső tornácot Komlóson nem látunk. Szarvason már csak néhány régi parasztház van, eléggé jellegtelenek, eltekintve a kecskás tetőktől. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a környéken a legszebb, a legváltozatosabb, a leggazdagabb népi építkezés Tótkomlóson volt, és az a háztípus, amely elemeivel, szerkezetével másutt is jelentkezik, a leghatározottabban, a legerőteljesebben Tótkomlóson lép fel. Toldott eresz másutt is van, mégis a legfejlettebb példányok, lezárt, határozott vonalakkal itt jelentkeznek, amellett, hogy itt a legváltozatosabbak. A komlósi házra talán a legjellemzőbb a paraszti stílusforma hagyományos megtartása, s ha klasszicizáló oszlopokkal is élénkíti a homlokfalat vagy az udvar felöli hosszanti oldalt, a ház végeredményben megtartja paraszti formáját, ízét, hagyományosnak érzett népi stílusát. Érezhető itt, hogy nem egy múlt századbeli kiváltságos osztály, a nemesség lakta — ahogy például számtalan dunántúli kisnemesi faluban érezzük —, hanem bevándorolt telepes, annak ellenére, hogy a komlósi telepes már régóta vagyonosabb lehetett a magyar kisnemesnél. A vagyon jómódot biztosított, de nem azt, hogy rangban felemelkedjék a nemesi réteghez, és egyúttal így paraszti stílusát elhagyja. Ezért tartották meg a házak paraszti stílusukat, ezért maradhattak meg napjainkig a szobákban a festett bútorok. Mindenünnen a hagyományos paraszti stílusforma árad, a házról, a szobák színesre festett mestergerendáiról, a virágdíszes mennyezetről, a dúsan festett, színpompás bútorokról. Általában a hagyományszeretet, a paraszti stílus konzervativizmusa jellemző minden hazai nemzetiségünkre, a szlovákra, a németre egyaránt. Ez a hagyománytisztelet etnikai jellegzetességként mutatkozhat, ámbár anyagi kultúrájának javarésze nem szlovák eredetű, s csak kevésről lehetne kimutatni, hogy a bevándorlók hozták magukkal régebbi hazájukból. Birbauer Virgil annak idején úgy találta, hogy a ház hosszanti oldalán futó tornác „magyar," míg a mellső oldali tornác „szláv." Feltevése megerősítésére épp Békéscsabáról közölnek

63 egy állítólag XVIII. század eleji szlovák tanyaépületet, aminek mellső, szélesen előugró, bár kezdetleges formájú tornáca van. Korábban már Banner

64 is hasonló megkülönböztetéseket tesz. De Birbauer tornáchipotézise minden pozitív alapot nélkülöz, legalább is az ő általa felvetett tételben, hisz mellső tornácot számtalan magyarlakta vidéken (Somogy, Zala, Vas, megyékben) találhatunk.

65 Ehhez hozzátehetjük még azt a tényt, hogy amíg Tótkomlóson csak néhány előtornácos ház van (ezek is a múlt századbeli oszlopos házak közül valók), addig az összes többi ház mind a hosszanti (az udvar felöli) oldalán tornácos. Ha szláv sajátossága volna a mellső tornác, úgy ennek elsősorban itt, Tótkomlóson kellett volna jelentkeznie. 204