A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

A bútorzat tárgyalásában fontos probléma volna azok díszítése, festése, ornamentikája, annak eredete, de mindez egy másik fejezethez tartozik. Itt csak annyit említünk meg, hogy feltehetően az áttört támlájú, fonatos ülőkéjű kis nyári székek szlovák eredetűek (hozzátéve, hogy ezek festetlenek), s hagyományos szlovák módon történik a ház lábazatának díszítésmódja, kifestésé.

66 Az etnikum megállapítása nem oly egyszerű feladat. Az kétségtelen, hogy Tótkomlós népének fejlett lakáskultúrája van, szereti a tiszta, csinos, színes, vidám szobákat, a meleg otthont. De ehhez a díszes otthonhoz hozzásegítette őket a múlt század virágzó gabonakapitalizmusa, a telepesek kétségtelenül kiváltságos helyzete, s talán az is, hogy töredék népszigetként élve jobban kifejlődhetett náluk a kollektív szellem, az összetartás (s ez a népművészet egyik eredője, fenntartója), egy falu határain belül, de egy udvar, ház szűkebb területén is. Eredeti hazájukban (Hontban, Gömörben, Nógrádban) ennyire fejlett lakáskultúrát nem találhattunk a múltban, ehhez annak idején ott az anyagi feltételek is hiányoztak. Az, hogy a tótkomlósi ház felismerhető, és a környékbeli építkezéstől finomabb részletekben, ízben megkülönböztethető, még nem jelenti a szlovák etnikai sajátosságot, mert hisz végeredményben minden falu építkezésének megvan a maga egyéni íze, stílusa, pl. tiszta magyarlakta területek községei közt is megvannak a helyi sajátosságok, építészeti különbségek. JEGYZETEK 1 Az ásatás eredményeit pontosan nem ismerjük, de ezzel kapcsolatban meg kell említenem a környékbeli Mezőkovácsházán feltárt középkori ház adatait. Eszerint 4,5x13,25 méter alapterületű sövényfonatos ház volt, fadúcokkal, a házban szoba, konyha és fészer következett egymás után. A szobába a konyhából volt a bejárat. A közel négy méter szélességű konyhában 1,5 méter átmérőjű kerek kemence nyomait találták meg (Makói múzeum). 2 Gajdács adatai. 3 Gajdács, 30. 4 Györffy István, e lap alapján úgy találta, hogy „Komlós nem kertes, esetleg csak az északi és keleti oldala. A határ szélső részei felé 71 szállás van." — Györffy István, Magyar Falu, Magyar Ház. Bpest, 1943. 101. 5 Gajdács, 106. — A múlt századbeli építkezés szerényebb formájára utal az alábbi adat. Tótkomlós bánáti részében, ahol a szegényebb néposztály lakott és kukoricaszárral fedte házacskáit, az 1864-i ínséges évben a már 7—10 éves kukoricaszárfedést takarmánynak leszedték, úgy, hogy a házakon a puszta szarufák maradtak meg. {Gajdács, 109). 6 Gajdács, 96—97. 7 Gajdács, 36—38. 8 Jankó, 22. — Alberti 1844-ben alapul. 9 Vermet ástak, de annak csak annyi nyílása volt, hogy egy ember befért rajta. Dudvával teletömték, azt meggyújtották, így kiégették, majd beszórták a gabonát, végül gyékényből font fedővel befedték és azt földdel behányták, sőt be is mázolták {Gajdács, 226). 10 Gajdács, 111—112. 11 Gajdács, 90—92. 12 Gajdács, 227. — Tótkomlós talaja igen termékeny diluviális és alluviális réteg, talán itt terem az országban a legjobb gabona. A XIX. század végén 30 000 hl. búza, 15 000 hl. árpa, 16 000 hl. kukorica termett {Jankó, 7). 13 Jankó, 16. 14 Gajdács, 260—261. 15 Gajdács, 36. 16 Gajdács. 36. 17 Fényes Elek: Magyarország ... mostani állapotja. IV. kötet. Pest, 1839. 18 Gajdács, 111. 19 Gajdács, 36. 20 Gajdács, 53. 21 Fényes, IV. 27. 22 Gajdács, 111. 23 Gajdács, 51. — (De a paplakot már 1763-ban megépítik. Gajdács, 51). 205