A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

kukoricagóré, disznóól, polyvás nyári jászol tehénnek. Az udvaron az utak téglával vannak kirakva. Boglyák a kerítésen kívül fekszenek. A gazdának tizenkét k. hold saját földje van. A Povázsay Mátyás tanya a falutól kb. négy kilométerre esik, ide a vizet hazulról hozzák. A polyvás cseréptetős (plevinec), fadúcokon áll, az oldala kenderszár, szénát tartanak benne. Szociológiai szempontból még megjegyezzük, hogy míg cselédet tartottak, a cseléddel, a bennkosztos béressel együtt laktak. Az utóbbi évek megváltozott gazdasági rendje folytán sok tanyát lebontottak, általábana még meglevő tanyák meglehetősen elhanyagoltak, gondozatlanok, piszkosak. Azt mondják, hogy korábban a tanyák rendezettek tiszták voltak, ennek azonban Gajdács

56 múlt századvégi leírása ellentmond: „A komlósi ember különösen a tanyai építkezésben nagyon takarékos. Kint a tanyán épít egy kis szobácskát konyhával, kis kamrával, jószágának istállót, kis színt, kis ólat. Feleslegesnek tartja, hogy kint gabonájának magtárt vagy górét építsen... A legtöbb komlósi tanyája ellenkező a községben levő lakásnak, vagyis amíg emez csupa tisztaság, rend, addig soknak a tanyája olyan, mintha gazdája se lenne. Rendes kerítéssel ellátott, jó karban, levő csinos tanyát ritkán lát az ember. A tanya sokszor a legprimitívebb követelményeknek sem felel meg. Ezért otthon kamrájában helyezi el a gabonát, a kukoricát, góréban vagy padlásra." Összefoglalás A tótkomlósi ház szervesen beilleszkedik a környék és tágabb értelemben véve a Nagyalföld népi építkezésébe. Az e tájon divatos toldott eresz egyformán megvan Komlóson és tágabb környékén, a klasszicizáló oszlopok pedig az egész Alföldön elterjedtek, elég, ha a Nagykunság építkezésére,

57 Pest megyei házakra

58

, vagy a nyírségi kisnemesi kúriákra

59 gondolunk. Ahogy Dunántúlon inkább a barokk építészeti elemek, úgy az Alföldön a klaszszicizmus emlékei bukkannak fel a paraszti épületekben. A XIX. század első negyedében épülnek, vagy legalább is újraépülnek az itteni városokban a nagy középületek, kastélyok, pl. itt a közelben Makón a vármegyeháza,

60 távolabb Szarvason a Bolza-kastély. Ám minden táji összefüggés ellenére van a komlósi háznak sajátos helyi íze, stílusa, aminek alapján rögtön felismerhető — talán nem is egy kiragadott ház, hanem inkább összefüggésében egy egész utcasor —, és megkülönböztethető a környék építkezésétől. Pontos differenciál-megállapításokat azonban jelenleg még nehéz adni, mert az összehasonlítási anyagunk szerfelett sovány. Kimerítő, pontos ház, népi építkezés leírásunk egy környékbeli községről sincsen, a közölt cikkek

61 csak általánosságokat tartalmaznak, és a finomabb részletek tanulmányozásába nem mennek bele. Jelenlegi kutatásunk alkalmával is csak futólag tekintettük meg a környező falvakat, és így csak néhány szóval adhatunk jellemzést. Komlóshoz a legközelebbi település a magyar Nagyér (korábban Nagymajlát). 1843-ban ülték meg a községet, Mágocsról a hagyomány szerint minden család egy kocsival, egy kis buga tehénnel költözött ide, az első évben földkunyhóban teleltek ki. Száz forintért vettek egy numerus földet (vagyis húsz kisholdat). A környező falvak közül a nagymajlátiak települtek le a legkésőbb, természetes tehát, hogy ők kapták a legsilányabb (szikes) földet, a javát már korábban letelepedett szlovák falvak foglalták el. Építkezésük egyszerűbb, szerényebb Komlósnál, az egész falu szegényes képet mutat a szomszédhoz képest. Csak egy, a tornácon végighúzódó klasszicizáló oszlopos ház van, azt is egy bevándorolt kereskedő építette, a kéményen levő évszám tanúsága szerint 1864-ben. Kevésbé zsúfolt település, nagyobb udvarok vannak, ezekben még boglyáknak is jut hely. De a szegényes udvarokban sok kezdetleges gazdasági épületet lehetett találni. Kemencetípusban különbözik Komlóstól, amennyiben az itteni kemencék kerekek, hasasak (boglya, búbos ke203