A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

Mindenekelőtt a hónapokat veszik figyelembe. Legjobb a márciusi, áprilisi csirke, mások szerint csak a márciusi. Nem hanyagolható el azonban a hold állása sem. „Újholdkor nem jó ültetni, mert üresek lesznek a tojások, megzápulnak. Teliholdra legjobb kotlóst ültetni, akkor van teli a tojásban az erő." A napok is meghatározzák a keltetés eredményét. Befolyásolják a leendő csibék nemét, számát. Ezek a napok azonban nem egységesek a komlósiaknál. Kakast keltető napnak a keddet, a szerdát és a pénteket, jércekeltetőnek pedig a szombatot és a vasárnapot tartják. Két napot, a hétfőt és a csütörtököt egyesek jérce, mások viszont kakas-napnak tartanak. Itt az okozza az ellentétet, hogy a mások által jércés napnak tartott hétfőt és csütörtököt, miként a többi hímnemű napot is, kakaskeltető napnak tekintik. Sokan hangsúlyozzák, hogy pénteken nem jó ültetni, mert akkor a keltetés nem sikerül. A hét napjainak kiválasztásában még más szempont is érvényesül, volt ugyanis, aki azt ajánlotta: „Figyeld meg, hogy ősszel mikor, melyik napon esik az első hó. Olyan napon ültessél kotlóst." De nem közömbös az ültetés szempontjából a napszak sem. Mikor jönnek haza a disznók, olyankor kell ültetni, mert akkor olyan gyorsan kelnek ki, mint amilyen gyorsan iparkodik a disznó haza. Mások szerint reggel kell a tojásokat a fészekbe tenni, amikor a nép munkába indul. Hitük szeritn még a csirkék egyszerre kelése is biztosítható mágikus úton. Amikor harangoztak, főleg, ha minden harang szólt, akkor tették a tojást a tyúk alá, akkor a csirkék egyszerre kelnek ki. Az ültetés módjához ugyancsak fűződik hiedelem. „Mikor ültettünk, ha kalapból öntjük a tojást a kotló alá a fészekbe, akkor sok kakas lesz, ha pedig kötényből, akkor sok jérce." Hogy a kotló jól üljön, azt ugyancsak biztosítani lehet mágikus eljárásokkal. Luca napján sokat ült a gazdasszony, hogy jól üljenek a kotlósai. —Karácsony este a gazdasszony mindent odakészít az asztalra, hogy ne kelljen megmozdulnia, mert akkor jól fog ülni a kotlója. Amikor a kotló már ül, akkor bizonyos előírásokat és tilalmakat kell betartani. „Be kell a kotlót takarni rostával, arra az ember szennyes alsónadrágját kell ráborítani, akkor jól fog ülni. — Ha a gyerekek a házban labdáznak, akkor nem fog ülni a kotló." Tilalom megtartása segíti elő a csirkék tojásból való kibúvását is. Mikor kotló ül a szobában, nem jó pókhálózni, mert belefulladnak a csirkék a tojásba. A tojásból kibújt kiscsirkékre is ismernek mágikus cselekményeket. A csibék egészségét pl. március hó vizével védik. „Márciusi havat gyűjtenek össze, mert az gyógyvíz. A kiscsibéknek azt a vizet adják inni, akkor nem döglenek meg. Minden héten legalább kétszer ilyen vizet kapjanak inni." A folyton csipogó kiscsirkéket mákkal csöndesítik le. Mikor a csirkék picikék, és nagyon csipognak, akkor pénteki napon nap feljötte előtt egyszer vagy kétszer mákot kell szórni nekik. Nem lesznek többé csipogósak. A magukra maradt kiscsirkéket ugyancsak mágikus eljárással késztetik összetartásra. Amikor a kotló elhagyta a csirkéket, amikor megtojja az első tojást, akkor azt megfőzték, összevágták és a csirkéknek adták, hogy összetartsanak. Az aprójószágot fenyegető betegségeket mágikus cselekmények és gyógyító eljárások segítségével igyekeztek elhárítani. Mindenekelőtt bajt megelőző tilalmak megtartásával. Bizonyos jeles napokon ezért nem meszeltek, nem tapasztottak, vagy nem mázoltak. „Meszelni nem szabad Luca napján, mert megdöglik a jószág, a baromfi." — „A házban sok kár lesz; a baromfi elhull, ha fekete-vasárnap meszelnek, vagy tapasztanak." — „Lucanaptól nem volt szabad mázolni se a földet, se a kemence száját, mert elpusztul a baromfi." 109