A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

zött tojt tojást kell összeszedni, mert a két Mária közötti (medzi dvoma Marami) tojás eláll akármeddig, akár három évig is, csak forgatni kell. Búzába szokták eltenni a tojást, hegyes végével fölfelé. A tojás kiadásához tilalom fűződik: este nem jó kiadni tojást a házból. Előfordul, hogy a tyúk kis tojást tojik. Ezt kis tojásnak vagy kártojásnak (malvo vajce, skodnvo vajce) nevezik, és azt tartják róla, hogy szerencsétlenséget hoz. Ezért el szokták pusztítani vagy átdobják a szomszédba, mégpedig a fejük felett hátrafelé. Ez az általános. Van azonban olyan asszony is, aki a tojást összevágja. „Ha a tyúk kis tojást tojik, akkor a konyhaajtó küszöbére teszik, és a balta élével össze-vissza vagdossák. Mert az ilyen tojás kárt hoz." Az elhasznált tojások héját nem hagyják félbetörten, hanem megsimmisítik, vagy összezúzzák, de hogy miért kell ezt csinálni, azt már nem tudják. „A tojás héját vagy a tűzbe dobjuk, vagy kézzel összetörjük, vagy rálépünk, ha a földön van, s akkor megeszik a tyúkok." Végül megemlíthetjük, hogy a tojás a jósló álmok közt is szerepel : aki tojással álmodik, arról pletykázni fognak. A tojáshoz fűződő mágikus cselekmények fontos része — miként láttuk — a baromfi szaporodását igyekezett elősegíteni. Ebből a szempontból azonban a fészekbe kerülő tojáson kívül a megültetendő kotlósról is gondoskodni kell. Éppen ezért mágikus cselekményekkel igyekeznek biztosítani a tyúkok minél korábbi kotlását. Ezért karácsony este az asszony fogjon legyet, tegye szájával lefordított bögre alá, akkor korai kotlósa lesz. A már említett szalmalopás itt is szerepet játszik, de amíg a tojásbőség céljára Luca napján, addig a korai kotló biztosítására karácsony este lopják a szalmát. „Szent este a gazdasszony valamelyik szomszédasszonyához megy szalmát lopni. A lopott szalmát a tyúkjai alá teszi, hogy koiai kotlói legyenek." Nemcsak a karácsonyi légy, nemcsak a szomszéd szalmája, hanem a kocsiút pora is „hasznos" ebből a szempontból. „Tavasszal a ló patkójának a nyomából felvették a port, és beleszórták abba a fészekbe, ahová a tyúkok járnak tojni. Akkor hamar lesz kotlós." A gazdasszonynak természetesen az is fontos volt, hogy minél több tyúkja kezdjen el kotlani. Úgy tartották, hogy Luca napján a kemence körül kell ülni, akkor sok kotlós lesz. A komlósiak szívesen keltettek kappannal is. Véleményük szerint a kappan jobb volt, mint a kotló, mert tovább járt a csirkékkel, meg több tojást is tehettek alá, hiszen nagyobb volt a tyúknál. A kappannak pálinkát adtak, hogy ülve maradjon a fészekben. A tyúk megültetése előtt kiadási tilalommal igyekeztek biztosítani a keltetés sikerét. „Tojást addig nem szabad adni a szomszédasszonynak kotlós alá, amíg nekem nincs kotlóm, mert elviszi a csirkék hasznát. Odaadom a szerencsét a másik asszonynak, s akkor nekem nem lesz szerencsém ebben az évben." Tojást szabad volt kölcsönkérni az ültetéshez, de bizonyos tilalom megtartásával. „Ha kölcsön kér az ültetéshez tojást, akkor nem szabad megköszönni, mert nem kel ki." A gazdasszony gondosan kiválogatja a tyúk alá kerülő tojásokat. Azt tartják, hogy a hegyes végű tojásból kakas, a tompa végűből pedig jérce lesz. Öreg tyúkok tojását nem választotta ki, mert a vén tyúk tojásából nem kel csirke, hiába tojózza a kakas. A mágikus tevékenység a tyúkon és a tojáson kívül kiterjed a kotlós fészkére is. „A szomszédban volt egy olyan asszony, aki mindig összeseperte az utcát, és a szemetet bevitte az istállóba, és a kotló alá tette, hogy szerencséje legyen, hogy sokat keltsenek a kotlósai." A szalmalopás, ami a több tojást meg a korai kotlót biztosítja a komlósiak szerint, elősegíti a keltetés sikerét is. „Szent estén az asszony meztelenre levetkőzve szomszédjai szemétdombjain szalmát kapart össze és elvitte, a kotló alá fészket csinált belőle. Akkor az ő keltetése nagyon jól sikerült, akitől a szalmát ellopta, annak pedig nem lesz szerencséje." A gazdasszony tehát mágikus eljárásokat végez a megültetendő tyúkkal, az alákerülő tojásokkal, valamint a fészekkel; ezek után természetes, ha az ültetés idejét is hiedelemkorlátok szabályozzák. 108