A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

Rontás. Mint már említettük, a lórontás sokkal kisebb szerepet játszott a komlósiak hitvilágában, mint a tehénrontás. Részben a boszorkány, részben a megfelelő tudománnyal rendelkező tudományos ember árthatott a lónak. Ha a ló soványabb, mint a többi, akkor azt mondják, hogy azért olyan cingár, mert a boszorkányok lovagolják. — „Jöttek avval a parádés kocsival, azt megállították. Házat építettek. Azt mondta az egyik ács a másiknak* te én ezt a lovat megállítom. — Á, dehogy tudod megállítani. — És mikor odaérkeztek, akkor egyszerre megállt a ló. Csakhogy a kocsis is tudott lehet, hogy még többet, mint az, aki megállította a lovat. A kocsis akkor mindjárt ránézett arra az ácsra, amikor megállt a ló, s azt mondta neki: gyere csak le, mert mindjárt leesel! és akkor háromszor körülkerülte a lovat. Most már elmehetsz, mondta a kocsis a lónak, s az el is indult, mert a kocsis még többet tudott, mint az ács" „Volt két ács, csinálták a tetőt. Éppen arra mentek a lakodalmasok. És mikor odaértek a kocsival, a lovak megálltak, és egy tapottat sem mentek tovább. Sokáig kínlódtak velük. Volt köztük egy, aki szintén babonás volt, az aztán csak a lovak elé ment, és a bicskát keményen belevágta a rúd végébe. Az ács azonnal leesett a tetőről. A lovak aztán megindultak, mentek tovább a lakodalomba." A sertés A sertéshez fűződő hiedelmek az elléshez, az egészség megóvásához, illetve a megbetegedett jószág meggyógyításához, továbbá a hizlaláshoz, valamint a disznóöléshez kapcsolódnak. „Ha elléskor a sertésnek kijön a malactartója, akkor fehér mákot törünk egy csomót,, vagy két decit, avval leszórjuk a malactartót, majd bedugjuk és felkötjük. Sose jön vissza." A sertés egészségét mindenféle megelőző eljárással igyekeztek megőrizni. Ezek között fontos szerepet játszottak bizonyos tilalmak, amelyek megszegése a jószág pusztulását vonta maga után. A fekete vasárnaphoz és a luca-naphoz kapcsolódtak ilyen tilalmak. „A házban sok kár lesz, a disznó, baromfi elhull, ha fekete-vasárnap tapasztanak vagy meszelnek." — „Meszelni nem szabad luca napján, mert megdöglik a jószág, a baromfi, a disznó." A sertés egészségét nemcsak bizonyos tilalmak megtartásával, hanem mágikus cselekményekkel is igyekeztek megőrizni. Ebből a célból különböző tárgyakat pl. lókoponyát, tüskés növényt, vagy cserépfazekat akasztottak az ólba. „Lókoponyát kell hozni a dögtemetőből, és valami ronggyal fel kell akasztani a disznóólba, olyan magasra, hogy a disznók ne érjék el. Szerencséje lesz a disznóval, nem pusztul el." — „Olyan szúrós növény az nagyon, úgy hívják „kiiályvalaga" (králova rit'). Ez gyöpön található, olyan bokor. Azt kivágják, és a disznóólba a gerendára kötik, és ott lóg. Szerencséje lesz a disznónak." — „Disznóólba cserépfazekat (varjacik) akasztanak, de szájával lefelé, hogy szerencséje legyen a disznóval." Mágikus cselekmények helye az ólküszöb meg a disznóvályú is. Szerencsét hozó patkót szoktak ezekre szögezni. „Lópatkót, ha az ember talál ilyent, odaszegezik a küszöbre. Jobb szerencséje van a disznónak. Se nem betegszik meg, se nem pusztul el." — „Ha patkót talál az utcán, a disznók vályújára szögezi, akkor szerencséje lesz a disznónak." A megelőző eljárások mellett néhány betegséggyógyítást is ismernek, ezekhez folyamodtak, ha a betegséget sikerült felismerniök. Általában bolha, az orbánc, a himlő, a féreg és a buga gyógyítását ismerték. Bolha. „Ha eladják a disznót, akkor ha sok bolha van az ólban, akkor az ól porát összeseprik és, azt a szemetet elviszik a szomszédos ház mezsgyéjére, odaöntik. Akkor a bolhák a szomszédba mennek át." Disznóorbánc. „Száraz agyagot meg kell törni, arra ecetet önteni, és azzal a sárral bekenni, ahol piros." 105