A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

A komlósiak hite szerint a tej, vagy a ganéj megtüzesítése ugyancsak alkalmas a rontás megszüntetésére. „Ha meg volt rontva a tehén, az ellen is volt módszer. Az elhívott egy olyan embert, aki megmondta, hogy mit csináljon. Fejje meg a tehenet, akármilyen kevés is lesz, és öntse be a befűtött kemencébe. Ez a tej annak a boszorkánynak a hátán égett nem a kemencében. Arról tudták meg, hogy ki a boszorkány, hogy az aztán odaszaladt: pre pána boha, ne robt'e takvoto somnov!" — „Ha a tehenet megrontották, akkor a ganéját beledobják forró kemencébe. Akkor az, aki megrontotta, megjelenik. Ha nem adnak neki semmit, akkor elpusztul, de ha elvihet valamit, akkor elmúlik a fájása!" — A tehéntrágyát egyesek nem megtüzesítették, hanem megszurkálták. „Odament az öreg bácsika, ahol meg volt rontva a tehén, ott volt egy hétig. Darázta a tehenet, és vasvillával szurkálta a tehén ganéját, és valamit beszélt. Ezzel rendbe hozta a tehenet." A bemutatott példák közt kitűnt, hogy a komlósiak szerint a tehén megrontása kockázatos vállalkozás, mert a rontót súlyos testi sérelmek érhetik, ha emberére akad. Egy asszonyról a mai napig azt mondják, hogy homloksérülése rontással kapcsolatos. Egyesek úgy tudják, hogy az asszony pórul járt rontó, mások szerint viszont kudarcot vallott, gyógyító. Az utóbbi felfogás szerint tehát nemcsak a rontás, hanem annak megszüntetése is veszélyes vállalkozás. „Ő is megbabonázott egy tehenet, a H. néni. De nem sikerült úgy, ahogy akarta. Azok hívtak egy másik asszonyt, aki értett hozzá. Azt mondta, az istállóküszöböt baltával verjék keresztben, akkor megjelenik az, aki a tehenet megbabonázta. H. néninek szétverték a homlokát, mert ő volt a tettes. Azért van mindig bekötve a homloka." — „Megrontották valakinek a tehenét. A H-nét hívták, hogy csináljon vele valamit. Hozzá is kezdett, de nem sikerült neki. Azt ajánlotta, hogy blúzt kössenek a tehén szarvára, aztán másnap a fejsze fokával verjék meg. De valami nem sikerült, mert nem a rontó, hanem az ő fejét verték. Azért van mindig bekötve a homloka." Aló A lóval kapcsolatban lényegesen kevesebb hiedelem él a komlósiak körében. A tehénrontás alapját szolgáltató tejvarázslás a ló esetében természetesen hiányzik, a ló rontása csupán a ló bizonyos személyek által való megállításának a hiedelemkörében mutatkozik meg. Természetesen a lovak egészségét is igyekeztek különböző mágikus cselekményekkel biztosítani. Nagypénteken a lovakat fürdetni vitték, hogy egész évben frissek és egészségesek legyenek. — Luca-naptol karácsony éjszakáig ahány lova volt a gazdának, annyi szép piros almát tett a mestergerendára. Ezeket karácsony éjszakán odaadta a lovaknak, hogy szép kövérek legyenek. A ló egészségével kapcsolatban tilalmakat is ismertek a komlósiak, pl. azt tartották, hogy macskát nem jó kocsin vinni, mert megdöglik a ló. Ha a mágikus cselekmények elvégzése és a tilalmak megtartása ellenére is megbetegedett a jószág, akkor igyekeztek a betegséget megállapítani, majd valamilyen házi vagy patikaszerrel gyógyítani. A komlósiak körében az alábbi lóbetegségek gyógyítása volt ismeretes : csöcsdagadás, felfúvódás, vizeletelállás, vérbőség, keh, tályog, poklosláb, rüh, viszketegség, féreg, szemverés. Csöcsdagadás. A ló csöcsit (vime) is ugyanúgy ecetes agyaggal kenték be, mint a tehénét. Felfúvódás. Legtöbbször tavasszal fordul elő, amikor már van zöld, aztán a ló beeszik belőle. Akkor csak hempereg, izzad a ló. Ilyenkor befogják a kocsiba, aztán jól meghajtják, vagy hosszú kötélen körbe meghajtják, vagy pedig valaki ráül a lóra, és úgy hajtja meg. Volt, aki előbb szódaport adott vízben a lónak, és azután kötötte hosszú kötélre, és úgy 103