A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2 Ujabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez ECSEDY ISTVÁN A magyarországi őskor kutatása során az utóbbi években különösen élesen vetődött fel a középső és késői rézkor közötti „hiátus" történeti megismerésének igénye. A Badeni (péceli) kultúrát közvetlenül megelőző időszak kutatása során sikerült néhány eddig kevéssé ismert, illetve nem jelentőségének megfelelően értékelt leletegyüttest elkülöníteni, melyek ennek a kornak egyes etnikus-kulturális közösségeit reprezentálják. A Dunántúl területén ezek a balatoni és a bolerázi csoport, Kelet-Magyarországon a Bodrogkeresztúri kultúra fejlődését lezáró Hunyadi-halom csoport.

1 A legutóbbi időkben Kelet-Magyarországon néhány olyan lelőhely került feltárásra, amelyekben a Hunyadi-halom csoporttal egyidős, illetőleg azt közvetlenül követő népesség településnyomait találták (Tiszafüred— Majoros, Tiszavalk—Tetes, Poroszló—Aponhát, Poroszló—Ráboly). Az utóbbi lelőhelyek anyaga a Dunántúlon már korábban megismert Bolerázi csoport körébe tartozik.

2 A kialakulóban levő történeti kép mozgalmas, az Alföld őstörténetében rendkívül nagy változásokat hozó korszakot látszik tükrözni, melynek tisztázásához a típusváltozások mögött sejtett népcsoportok eredetét, mozgását és kapcsolatait kell kutatásunknak felderítenie. A Békés megyében az utóbbi években feltárt néhány rézkori település leletanyagát közreadva ennek a feladatnak a megoldásához szeretnék hozzájárulni (1. kép). 1. Kétegyháza A községtől ÉNy-ra fekvő kurgánmező területén (2. kép) Gazdapusztai Gyula kutatásai során több gödörsíros (Jamnaja kultúra) és szarmatakori temetkezés mellett két rézkori településrészlet került feltárásra.

3 A halommező legnagyobb része szikes legelőterületen fekszik, melyet egykori vízfolyások sekély medrei tagolnak. A gödörsíros halmok népe természetszerűen a kissé kiemelkedő területeken hordta fel sírépítményeit. A 4. számú kurgán (a 2. képen I. jelzéssel) olyan emelkedésre épült, amelyen a halomépítést megelőzően a Bodrogkeresztúri kultúra népe települt meg, az 5., 5/a és 6. számú halmok csoportja területén pedig a 4. halomtól párszáz méterre Cernavoda III.-Boleráz jellegű telepanyag került elő. A továbbiakban a két teleprészietet mutatjuk be. I. Kétegyháza 4. halom — Bodrogkeresztúri telep : Igen kisméretű, mindössze 60 cm magas halom, csak az ásatás bizonyította be, hogy mesterséges eredetű. (Kissé besüppedt középpontja alatt feldúlt temetkezés került elő.) Az első szelvény a halom középpontját vágta át. A továbbiakban még három csatlakozó szelvény került feltárásra, a feltárt terület nagysága összesen 100 m

2 volt. 3