A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

A halom ásatása során másodlagos helyzetben, a halom felhordott földjében, és elsődleges helyzetben, tehát a halom alapját képező kultúrrétegben kerültek elő a Bodrogkeresztúri kultúra leletei. A kultúrréteg a halom feltöltése alatt két ásónyom (50—60 cm) vastag volt, belőle igen sűrűn kerültek elő a leletek. Ebbe a bodrogkeresztúri telep által kialakított kisebb emelkedésbe ásták a Gödörsíros kultúra emberei a 4. halom alaptemetkezését, mely, mint említettük, a bodrogkeresztúri rétegben feküdt és feldúlt állapotban került elő. Az I. szelvényben tapasztott tűzhely maradványai voltak (3. kép). Egyéb objektum — ház, gödör, stb. — nyoma az egységes kultúrrétegben nem mutatkozott. A kerámiai anyagból összeállított egész edények és a jellegzetes töredékek a Bodrogkeresztúri kultúra tipikus formáit mutatják. Lelet anyag: Két erősen kiegészített tejesköcsög alakú edény (4. és 5. kép). Meanderszerű mintába rendeződő bekarcolt hálóminta, illetve a bevésett párhuzamos vonalkötegeket kísérő pontsorok díszítik az edények egész felületét. A bemélyített díszítésekben megfigyelhetőek voltak az inkrusztáció nyomai. Mind ezeknek, mind a hozzájuk hasonló, csak töredékek formájában előkerült edényeknek (I. tábla 1—7, 10—13, 15, és II. tábla 12.) pontos és nagyszámú analógiáit találjuk a Kalicz Nándor által közölt tarnabodi telep anyagában.

4 Ugyanezek a motívumok, különösen az egymáshoz kapcsolódó, benyomkodott pontokkal kísért spiráli1. kép: A tárgyalt rézkori telepanyagok lelőhelyei (1—3. jelzéssel) Figure 1 : Places of occurrence of the copper-age settlement material discussed (denoted by 1—3)