A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Grin Igor: Hat délszláv népdal Battonyáról

Kettőt mérten, kettőt méretlenül, Ivántól, hogy arcomat megóvjam, Ivántól, mint bárki idegentől, Idegentől, akár a töröktől!) Jól ismert történelmi eseményt ábrázol a Sabác elleni osztrák támadásról

26 szóló népdal. A népi költő figyelmét felkeltő történeti mag lejátszódásának időpontja a dal szövegének segítségével fejthető meg. A helyszín — Sabác — pontos éjszakai képe valószínűsíti a keletkezés idejére vonatkozó feltevésünket. A szembenálló felek, valamint a történeti személyiségek — Péter szerb király és Miklós orosz cár — neveinek megemlítése pedig kétségtelenné teszi, hogy az alkotás I. világháborús eseményt dolgoz fel, s maga is egyidős a tárgyául választott, tragikus kimenetelű ostrommal. Híres könyvében Murko

27 is említ azonos hangulatú, igen jellemző két sort, amelyek híven példázzák a Monarchia I. világháborús hódító törekvéseit : „Ide Svába kao bez pameti, Celi Balkan hoce zauzeti." (Megy a német, mint az eszeveszett, Egész Balkánt magának akarja.) Ezek a sorok további támpontot nyújtanak a keletkezés datálásához. A témán kívül a versforma is az ekkori keletkezés mellett szól: bár a sorok 10 szótagosak, az összecsengő páros rímek már modernebb hatást mutatnak. A régi hagyományokból táplálkozó újabb, sőt legújabb, — a II. világháború népi felszabadító harcai közepette megszülető — epikus népénekeknek is igen elterjedt, jellemző versformája ez.

28 A dal a II. világháborút megelőző évtizedben került Battonyára. A helyi népdalkincsbe a harmincas években épülhetett be. Adatközlőm 1932—34 között tanulta két bánáti szerb leánytól, akik látogatóban jártak itt, majd továbbadta. Természetesen nem ez a dal „megtapadásának" egyetlen lehetősége, más, kevésbé ellenőrizhető csatornákon is hozzájuk kerülhetett a figyelemre méltó költemény. A szerkezetet vizsgálva, két alapvető, külön fejezetként felfogható egységet kell megkülönböztetnünk. A bevezető rész választó mondata Sabác elestét a szerbek éberségét kijátszó „gonosz németek" éjszakai támadásának, a cselvetésnek tudja be. A második tizenkét sor tragikus képsorozata által bemutatott, — a szerbség egészét érintő — válságos állapot már semmiképpen sem tekinthető a váratlan sabáci támadás következményének : a két rész csak lazán kapcsolódó eseményeket hoz összefüggésbe. Úgy tűnik, hogy a mostani szöveg két különböző, tartalmilag közelálló ének összeillesztésével alakulhatott ki. A népköltészeti alkotások hagyományozódásának bonyolult volta megengedi az esetleges kontamináció feltételezését.

29 Sajnos, ez a feltételezés, — bár az említett tartalmi momentumok mellette szólnak — összehasonlító adatok hiányában nem bizonyítható még kellő erővel. Befejezésül szólni kell a battonyai délszláv népdalok előadásáról, elsősorban a rigómezei csatát bemutató ének előadásának kapcsán. Adatközlőim között — a dalokat az adatközlés szintjén elmondok mellett — akadt tehetséges, a legjobb hagyományokat ismerő és folytató énekes is. Neducsin Milán hangszeres kíséret nélkül adja elő dalait. Korlátozott terjedelmű anyagának zöme régi, múlt századi dal, a legrégebbiek közül ma már kevésre emlékszik.

30 6 volt az egyetlen a községben meghallgatott énekesek közül, aki rövidítés nélkül, teljes szöveggel tudott előadni történelmi témájú népi éneket. A rigómezei ütközetről szóló dal általa énekelt változata pl. egy sorral hosszabb a Karadzic-közölte változatnál.

31 (A többiek által énekelt dalok vagy rövidek, 224