Tarcai Béla szerk.: Vizuális Kultúrakutató Osztály kiadványai 5. A fénykép mint műtárgy (Miskolc, 1988)

Flesch Bálint vitaindítója

kb. 1880-tól az 1950-es évekig, mifelénk az 1960-as évek elejéig voltak forgalomban. Ezek az anyagok az idők folyamán elbomlanak és keletkező gázaik a környezetükben lévő fotóanyagokat is megtámadják. Kiszámítható, hogy ebben a körülbelül 80 évben milyen tömegű fénykép készült, és hogy ez a gyűjteményekben mekkora állományt képez, s ennek alapján ilyen bármelyik fotótárban előfordulhat. A nitrátfilemeket előszöris el kell különíteni a többi fotótól. Vagyis kiválasztani és átrakni innen-oda. Ez szinte semmibe sem kerül, jóllehet az egész gyűjtemény sorsát érintő változás. Mégis legjobb tudomásom szerint a hazai fotógyűjtemények túlnyomó részében nem került sor efféle beavatkozásra, sőt azt hiszem - egyikben sem. Teljes eszközigénye egy kémcső dugóval, benne triklóretilén, melybe a film kis darabkáját dobjuk: ha lesüllyed nitrátos, ha nem, másmilyen. Teljes értéke kb. 5,-Et és az első valahány eset után már ez sem kell, hanem ránézésre is felismerjük a nitrátfilmek többségét. 2. Az üvegnegatívok számos helyen fekvő helyzetben tárolódnak. Ez növeli a hordozó törésének veszélyét. Már a múlt században is tudták ezt, s csak élére állítva tárolták a lemezeket. Ráadásul így a mozgatás is könnyebb, mert mondjuk az alul lévő üveg elővételéhez az összes rajta lévőt is meg kell mozgatni, míg az élén állót egyszerűen kihúzhatjuk a többi közül. A törött üveglemezt már a múltszázadi fényképész is üveglaphoz erősítette. A mai muzeológus jól átragasztja tixóval, lehetőleg az emulziós felét is. A tixó ez utóbbiban eltávolíthatatlan nyomot hagy, miközben a negatívot semmitől sem menti meg. /A tixókorszak pusztításai külön misét érdemelnének. Lényege, hogy eme anyag ragasztója minden hajszálcsöves, nedvszívó szerkezetbe bediffundál és onnan többet ki nem jön. Természetesen mióta kéznél lévő irodaszerré vált mindenki mindenre ezt ragasztja, s így lassan nagyobb létszámú műtárgyat károsítanak vele, mint egy kisebb helyi há-