Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A polgárdi Szár-hegy geológiája és ércesedése (Kiss János)

keleti oldalán - a pannon képződmények feküszárnyán - a terület egyetlen olyan helyét jelöli meg, ahol a „fülei konglomerátummal" teljesen megegyező mállott kőzetsáv települ a balatonfőkajári idősebb képződményre. Innen került elő a kiváló megtartású, barázdált szövetelemekkel jellemezhető Calamités caunaeformis termése; gyűjtötte Kiss 1949-ben, meghatározta Andreánszky (1960). Őslénytani adat híján a polgárdi mészkőösszlet korát Teleki a korábbi adatok (Winkler, Lóczy, Vendl) figyelembevételével a devonba teszi. A Polgárdi Ipartelep kőfejtőjében található, ÉNy-i irányba hajló mészkő helyzetét akként is értelmezhetjük, mint a paleofitológiailag felső karbon (alsó permi?) fülei törmelékes üledékek lerakódását megelőző, a szudétai (333 millió éves) és/vagy az érchegységi (316 millió éves) orogénben kialakult antiklinális magját, melynek fekü- és fedőszárnya az alsó karbon [viséi emelet] szabadbattyáni bitumenes-produktuszos mészkő-agyagpala sorozat lehetett. Az aktiklinális fedőszárnyáról ez a rétegsor a permi, valamint a későbbi nagyfokú erózió során teljesen letarolódott (1. a Szb-9 és Szb-10 szelvényt, 3. ábra). Ezzel értelmezhető a szár-hegyi alsó és felső karbon kapcsolatának hiánya is (!). A kérdés feltevése az ércképződés oldaláról is alapvető: a) „Érintetlen" fedőképződmények esetén a mészkő „zárt rendszer", az aszcendens fluidumok megtorlódnak, a metaszomatózis teljes folyamatában végbemehet, méretükben és minőségükben sajátos ásványparagenezisek alakulhatnak ki. b.) A fedőképződmények részlegesen-teljesen eltűntek a mészkő fedőjéről az aszcendencia idején, a metaszomatikus jelenségek lefolyása korlátozottabbá vált, minőségben-mennyiségben egész más jellegű „metaszomatitok" keletkezhettek, vagy éppenséggel kimaradhattak. A kérdés kifejtésére az ércteleptani problémák tárgyalásánál térhetünk ki. Teleki szerkezetföldtani megfigyelései meghatározó alapot nyújtanak a balatoni kristályos küszöb létezésére és bizonyítására. Következtetéseiben - Fülöp (1990) sommás véleménye ellenére - nem szakad el az összefüggések reális megítéléseitől. Az újabb (Po-2, U-4, Szb-9, Szb-10) fúrások adatsora kiegészíti, és nem rajzolja át az eddig vázolt földtani képet, új rétegtani elemeivel más aspektusból közelíti meg azt. 3. Kutatástörténeti áttekintés II. (1945 után) A Szár-hegy ércesedését több szintben harántoló és 89,3 m-ben agyagpalában végződő F-IV. fúrás tengelyében, 1939-ben mélyült Főakna, illetve az ebből az I-II-III-IV. szintekben (2. ábra) kihajtott vágatok részletes betekintést nyújtva új elemekkel egészítik ki az előző sorokban vázolt földtani képet. A Polgárdi Mészkő korára, kialakulásának idejére újabb támpontot viszont nem szolgáltattak. Lényeges új elem itt a hármas osztatú bitumenes-fekete mészkővel váltakozó palás és „kvarceres" homokkő, melyre a polgárdi mészkőösszlet pikkelyezett helyzetben mintegy rátolódott. A meddőhányóra került, télvíz idején kifagyott és meglazult fekete mészkőben találta Földvári az alsó karbon viséi emeletet képviselő, kiváló megtartású brachiopoda- (Productus-) köbeiét egyéb ősmaradványok kíséretében. A bányavágatokból 1950-ben gyűjtött anyagban - Vadász és Majzon segítségével - Kiss kollektív típusú foraminiferákat (Nodosinella, Endothyra alakkörök), bryozoákat, aprótermetű Bellerophont, sima héjú és változatos méretű brachiopodákat (Productus cf. latissimus, Productus giganteus) diagnosztizál. A nagy gyakoriságú és jó megtartású