Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

Elsősorban az oktatást szolgálták a kollégiumok, főiskolák és az egyetem gyűjteményei (a selmeci Bányászati Akadémián az 1760-as évektől, az egyetemen 1774-től, egyes főiskolákon a századfordulótól). A selmeci akadémia 1770-es Systemája. például elrendelte, hogy a professzornak „egy mindenféle bel- és külföldi ércet, ásványt és fosszíliát tartalmazó gyűjtemény bocsáttassék a rendelkezésére, amelyet neki szisztematikusan 1. a földekre; 2. a sókra; 3. az éghető ásványokra, majd végül 4. fémekre és kőzetfajtákra kell felosztania és a praktikánsoknak meghatározott időkben darabonként megmagyaráznia".

21 Az egyetemen a tanszék megalapításával egyidős (1774) természetrajzi gyűjtemény ásványtani része (kőzetekkel, ősmaradványokkal stb. együtt) 1811-ben 26 000 darabot [!] számlált. Az oktatási intézmények gyűjteményeiben rejlő jelentős topografikus ásványtani anyag egy-két elszigetelt említést leszámítva a tudomány számára nem hasznosult. A gyűjtemények sorsa - néha léte vagy nemléte - a korabeli egyszemélyes tanszékeken igen szeszélyesen alakult. Az egyetemi kollekció olykor az uralkodói kegyből jelentősen gyarapodott (például 1781-ben Mária Anna főhercegnő gyűjteményének a Tanulmányi Alap terhére történő megvásárlásával, majd a Piller-kollekció 1800-as megvételével), több ízben (1781, 1795, 1798, 1800) uralkodói rendelet szólította föl a vármegyei fizikusokat (tisztiorvosokat) a természeti tárgyak - köztük ásványok - beküldésére. Mindazonáltal rendszeres gyűjteménygyarapításról vagy dotációról nem volt szó. Voltaképpen ez volt a helyzet az első par excellence múzeumi ásványgyűjtemény esetében is, mely az 1808. évi VIII. törvénnyel hivatalosan létrehozott Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) létesült. Már a jogelőd, az 1802-ben alapított Széchényi Országos Könyvtár kapott ásványadományokat. Az MNM első önálló tára (osztálya) volt az 1810ben felállított Természetrajzi és Technológiai Tár, ahol 1821-ben 6000 ásvány- és kőzetpéldányt tartottak nyilván. A kollekció a topografikus ásványtan számára érdekes anyagokat is bőven tartalmazott (pl. Kitaibel 1818-ban megvett gyűjteményét), de e szempontból (is) tudományosan kihasználatlanul maradt. Az egyes tudományos társulatok gyűjteményeiről 1. ott. 19. ábra. Alátétcédula a Brunswickgyüjteményből II.3.5. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok A XVIII-XIX. század fordulójáról egész sor, tudományos, illetve természettudományos társulatok létrehozására irányuló rövid életű kezdeményezés említhető. 1784-ben Jakob Joseph Winterl, a pesti egyetem orvoskarának kémia-botanika professzora hozott létre egy magyar tudós társaságot (Hungarische gelehrte Gesellschaft). 1792-ben Joseph Schönbauer, ugyanott a természetrajz professzora, egy természetrajzi társulat (Societas Naturae Curiosorum) létrehozását javasolta a Magyar Kancelláriának, amely a tervet a 21 Zsámboki L. (szerk.) (1985): Systema Academiae Montanisticae. Miskolc.