Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

élénkült meg valamicskét az ásványi anyagok analitikája, elsősorban kőszénelemzések és meteoritvizsgálatok révén. Egy 1841-ben megjelent értekezés ugyan megállapította, hogy „a testek kristály alakjáról szóló tudomány az ásványtudomány elkülönözött és független ágává kezdett lenni", e területen még az ásványkémiáénál is kisebb előrehaladásról számolhatunk be. 1776-ban megjelent Scopoli Magyar krisztallográfiája, mely szó szerint megfelel címének, ugyanis főként Selmecről, valamint más magyar bányákból gyűjtött kristályok részletes szöveges leírását tartalmazza 19 gyönyörű rézmetszetű tábla kíséretében. A kristályok alaki sajátságokon alapuló rendszerezése mai szemmel kezdetleges, de a kor színvonalától nem marad el. Az egzakt (geometriai) kristálytan kialakulása azonban sokáig egyáltalán nem tükröződött a magyar leíró ásványtani irodalomban. Felismerhető ugyan a törekvés, hogy legalább az oktatásban megpróbálják nyomon követni a fejlődést, így az egyetem természetrajzi tanszéke 1835-ban egy 374 darabból álló kristálymodell­gyüjteményt vásárolt 116 forintért (16. ábra), 1843-ban pedig Mihálka Antal, az ipartanoda tanára megjelentette az első magyar nyelvű - sajnos a nyelvújítás lázában alkotott szóször­nyetegektöl hemzsegő - kristálytani tankönyvet. 9 16. ábra. Fából készült kristálymodellek (ELTE Ásványtani Tanszék), a jobb oldali kettőt 1835-ben Kari Prüfertöl, a bal oldalit 1857-ben Anton Fausertöl vásárolták A fentebb már citált cikket tovább idézve „az opticában tett haladások megmutatták, hogy a kristály alak által legalább az átlátszó testeknél igen sok optikai tulajdonságok feltételeztetnek, mellyek épen olly nevezetesek, a millyen fontosak a világosság változá­sait - affectioit - tekintve az illyen testeken való átmentekor." Az ekkoriban még a világ 9 Az idézet forrása: Anonim (1841); a hivatkozott müvek Scopoli, G. A. (1776): Oystallog raphia Hungarica exhibens crystallos indolens terrae. Pragae: Gerle; és Mihálka A. (1843): A jegeczisme elemei. Rose Gusztáv után. Pest: Emich. A kristálymodell-gyüjteményröl: MOL C 67, 1836, 8. kútfő, 71-es pozíció.

Next

/
Thumbnails
Contents