Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

megalakult Oktatási és Közművelődési Szakosztály, maga a társulat, a Földtani Örökségünk Egyesület és a szakma számos más képviselője is nagy erőfeszítéseket tett a földtudományi tárgyaknak a közoktatásba való visszaállítása érdekében.

9 Az MFT pályázatot hirdetett meg középiskolás geológia tankönyv és tanári segédkönyv írására. A pályázat sikeres volt, ám sajnos a beérkezett kéziratokból (Vincze Péter) máig sem született nyomtatott kiadvány. Mindezen igyekezetek ellenére azonban a földtudományok, és ezen belül különösen a geológia sem az új Nemzeti Alaptantervben (NAT, 1995) sem a jelenleg bevezetett kerettantervi rendszerben nem kapott megfelelő teret. A „hivatalos" tantervi elismerés híján a földtudományok közoktatásbeli megjelenítésében igen nagy jelentősége van a tudományos ismeretterjesztő egyesületek, társulatok (Földtani Örökségünk Egyesület, Magyar Természettudományi Társulat stb.) számos tagja által kifejtett áldozatos tevékenységnek. VI.3.3. Felsőoktatás Az újabb rendszerváltás az egyetemek helyzetét is megváltoztatta. A jelenleg is zajló átalakulás egyik fontos állomása volt az 1993-as felsőoktatási törvény. E törvény többek között visszaadta a tudományos minősítés jogát az egyetemeknek (PhD fokozat). Megindultak a doktori iskolák, amelyek immár szervezett keretet biztosítanak a diploma után a tudományos minősítés megszerzésére. Az ásványtan tudományos utánpótlása szempontjából bíztató, hogy az elmúlt egy-két évben megnőtt az ásványtani témával doktori programot kezdő tehetséges fiatalok száma. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatás tömegesedik: a rendszerváltáskor egy-egy évjáratból kb. 10%-nyi diák jutott be a felsőoktatásba. Mára ez az arány meghaladta a 40%-ot, és rövidesen, a demográfiai hullám levonultával az 50%-ot is elérheti. Más szóval nem sokára gyakorlatilag a teljes érettségiző létszám továbbtanul. Bár a legnagyobb arányú növekedés nem az egyetemi diplomásokat kibocsátó intézményeket érinti, a nagyobb létszámok és főleg a diákság rendkívül heterogén felkészültsége miatt az egyetemi képzés is komoly reformok elé néz. A kredi trend szer 2002 őszén várható bevezetése e folyamat fontos állomása lesz. Az ásványtant érintő képzések közül az ELTE geológus szakán - a geológusokat foglalkoztató földtani termelő és kutató vállalatok nagy mértékű leépülése ellenére kezdetben mennyiségi változás nem történt, majd az időszak második felében, kihasználva a környezettel foglalkozó szakemberek iránti igények megnövekedését, a létszámok megduplázódtak. Ugyan a budapesti, a debreceni és a szegedi tudományegyetemen a földtan tanári szak indítására 1995-ben tett kísérlet meghiúsult, a képzés liberalizációja és a kredi trendszer bevezetése, valamint a felvételi létszámok emelkedése következtében a különböző földtudományi tárgyakat, köztük minden esetben ásványtant is hallgató nem geológus szakos diákok létszáma az utóbbi időben megnőtt. Megemlíthető még, hogy 1996-ban Szegeden a geográfus (kutató) szakon belül földtan szakirányú képzést indítottak. A tanszéki szerkezet lényegileg nem változott; új fejleményként a Pécsi Tudományegyetemen 1999-ben Szederkényi Tibor, majd Konrád Gyula vezetésével Földtan Tanszékjött létre, ahol ásvány-kőzettant is oktatnak. 9 Az ezirányú tevékenységről és a további tervekről kitűnő összeállítást nyújtanak az 1998-as „Geológia a közoktatásban" konferencia elöadáskivonatai a Földtani Közlöny 2000. évi (130) évfolyamának 139-153. oldalán.