Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

IV. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA HATTYÚDALA (az 1910/20-as évek fordulójától az 1940/50-es évek fordulójáig)

ügyben, koholt vádak alapján történt - letartóztatása újból hosszú időre visszavetette a hazai röntgendiffrakciós szerkezetkutatást. Ásványoptika. A „hagyományos" ásványoptika területén elsősorban Vendl (Vendel) Miklós munkássága emelhető ki. Főként egyes kőzetalkotó ásványcsoportokat tanulmányozott (földpátok, 1922; bazaltos amfibolok, 1924). Az 1930—40-es években bentonitokkal, majd a leukofillittel foglalkozott, ennek kapcsán több cikke jelent meg az agyagásványok fénymikroszkópi vizsgálatára vonatkozóan (1943, 1945). Módszertani tanulmányt közölt a plagioklászok optikai meghatározása (Vendl Aladár társszerzőjeként, 1921), majd az optikailag egytengelyű ásványok orientációjának és a csiszolatvastagság közelítő meghatározásának témakörében (1927). Munkatársa, Szádeczky-Kardoss Elemér a ferde megvilágítás hatását vizsgálta párhuzamos poláros fényben (1938). Az átesőfényes mikroszkópia lehetőségeit bővítő univerzál- (Fjodorov-) asztalos módszert elsőnek Zsivny Viktor ismertette (1928), miután L. Duparc genfi laboratóriumában megismerkedett vele. A módszer felhasználására - bár szélesebb körben még nem terjedt el - vannak adatok (például Mauritznak a tátrai afroszideritet leíró cikkében, 1935). 66. ábra. Átalakuló nagybörzsönyi pirrhotin ércmikroszkópi képe (Papp Ferenc, 1931) A metallográfiából kisarjadt ércmikroszkópia alkalmazásáról (aranyércek vizsgálatára) már 1919-ben beszámolt Bányai János - a cikk végén díszlő „Cenzúrát. Abrud" szavak azonban előrevetették annak árnyékát, hogy Bányai további munkássága már a romániai ásványtani és földtani tudománytörténet lapjaira íródik. A nemzetközileg is csak az 1930-as években elterjedő módszer első magyarországi ismertetője és gyakorlója így a műegyetem ásvány-földtani tanszékének adjunktusa, Papp Ferenc lett, aki 1931ben Párizsban J. Orceltől tanulta az ércmikroszkópiát. Papp az 1930-as években számos (nagy-)magyarországi előfordulás ásványait vizsgálta (66. ábra). A műegyetemi tanszéken