Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

dolgozom át Erdély mineralógiájává") nem vált valóra, így - leszámítva Bielz 1889-ben megjelent átnézetét - Koché volt a történelmi Erdély utolsó ásványtana.

108 Dichroit, Cordier. Aranyi hegy. Mult évben hoztam nagy zárványokat innen, melyek barnavörös anipbiból, rubellan lemezkók alárendelt tridymith és sok magnetit^azemcsék keverékei, B e mellett alsó nikolla] violáskék és rózsaszint váltogató, közönséges fénynél kékes szemeséket is észleltem górcső alatt, melyeket diohroitnak tartok. {Kolozsvár, JParaJd). Fichte] „Min. Bemerk, von den Karpaten" müvének 584 és 589 lapján az obsidiánról és nem diohroitról szól, és az 579. 1. csak említi, hogy luxsapphynuk is nevezik az obsidiónt. Ackner téves közleménye tehát tSrlendő. Discracdt, Beudant. (?) FaczebaJH. (Zalatna közelében)? Kiébdnya? (2) 261. Ackner ezen termőhelyeihez kétség fér, miután példányt innen senki sem látott még s direct észlelet után más nem említi. Disthen. Haüy. A.- ós F.-Sebes. (2) 111. Dr. Primics szerint quarczdús, uralkodóan biotites csillámpalában, gránát és staurolith társaságában, benőve. (12) XIX. V. 38. 64. ábra. Részlet Koch Erdély ásványainak kritikai átnézete c. müvéből (1885) III.5.4.2.5. Krenner: Magyarország ásványai - egy el nem készült mű története „Krenner élete legfőbb céljának tartotta, hogy egy nagy tudományos monográfiában megírja mindazt, amit Magyarország ásványvilágáról önálló tapasztalatai alapján megfigyelt. E munka állandóan foglalkoztatta. Kéziratának egy jó része el is készült; e kéziratot folyton javítgatta, új adatokkal kiegészítette, csiszolta és fényesítette, hogy minél tökéletesebb legyen."

109 Krenner először a KMTT által 1875-ben ásvány- és földtani munkákra kitűzött 2000 Ft-os pályadíjára nyújtott be egy tervezetet „a magyar koronához tartozó országok összes ásványainak monographiája" tárgykörében. 1877-ben jelentette, hogy az ércekkel elkészült, és a szilikátokkal foglalkozik, és a munka befejezését a következő évre tervezi. Ez azonban nem valósult meg, csakúgy mint későbbi ígérete, melyben a fémek és ércek leírásának 188l-es befejezését tűzte ki.

110 Az 1907-ben a Semsey-pályázatra (1. lentebb) benyújtott kéziratának előszavában kifejtette, hogy a monográfia elkészítése az akkori hazai ásványgyűjtemények tökéletlensége és az ásványtani irodalom hézagossága és részben megbízhatatlansága miatt teljesen lehetetlen volt. Szükségesnek vélte ugyanis, hogy előbb az összes hazai ásvány-előfordulások újból áttanulmányoztassanak. Saját szavait idézve: A magyarországi ásványok tudományos leírása című munka készítésére két út nyílt meg előttem, vagy hogy a meglévő irodalmi anyagot az azon tapadó sok hibával együtt - amint azt már mások is tették - egyszerűen csak összeírjam, vagy pedig, hogy a magyar ásványfajokat mind újra megvizsgáljam és meghatározzam, ami éppoly kényes munka, mint termőhelyeiknek purifikálása. Én az utóbbit választottam, és figyelmemet a legfontosabb speciesekre fordítottam. 'L. még az 1990-ben megjelent hasonmás kiadás (Miskolc: HOM) függelékét. 'Mauritz (1933: 8). ' Termtud. Közi (1876) 8, 80; (1877) 9, 82; (1881) 13, 83.