Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

Semsey Andor 1889-ben az MTA-nál 100 000 forintos alapítványt tett tíz tudomá­nyos kézikönyv pályázat útján való megírására. Az 1896-ban kiírt pályázatok egyike szerint Kívántatik Magyarország ásványainak tudományos leírása ... oly módon, hogy a munka e téren eddig gyűjtött ismereteinket lehetőleg teljesen összefoglalván, további kutatásokra az alapot megvesse. Az anyag csoportosítása történjen valamely chemiai, p. a Dana-féle rendszer szerint, melyben felsoroltatván a Magyarországon talált ásvány­fajok (hozzá véve a pseudomorphokat is), azoknak sajátszerűségei a chemiai összetétel, az alak és optikai magaviselet szempontjából, amennyire lehet, pontosan leírassanak. Külön gond fordítandó a lelőhelyek biztos megállapítására és a paragenetikai viszonyokra. Minden egyes faj leírását a rá vonatkozó irodalom ismertetése kövesse. Végre írassanak le vázlatosan a legfontosabb lelőhelyek, az ott előforduló ásványok felsorolásával. A munkához felvilágosító rajzok bőségesen csatolandók, s legyen a végén kimerítő betű­rendes hely- és tárgymutató..." 111 Az 1901-ben eredménytelenül lezárult ásványtani kiírást 1903-ban 1907 évi ha­táridővel megújították, és erre Krenner „Tellúr" jeligével pályázatot nyújtott be, amely­ben 37 fajjal foglalkozott. Ebből 8-at (harmotom, krokoit, diszkrazit, termésantimon, termésbizmut, sztannin, kerargirit [klórargirit], eukairit) Magyarországon nem létezőnek nyilvánított, egy (a hausmannit) előfordulását kétesnek tartotta, 17-et kritikai megjegy­zések kíséretében az irodalom, 112 11-et pedig részben vagy egészben saját kutatásai alapján ismertetett (10. táblázat). A pályázathoz hozzáfűzte: Jól tudom, hogy ezzel a tárgy nincsen kimerítve, de mégis hiszem, hogy az itt benyújtott tudományos anyaggal már lényegesen előmozdítottam magyar ásványainknak megismerését. (...) A feladat teljes megoldása csak sokaknak sokévi munkájától várható. Reménylem, hogy abból én is még kivehetem részemet. ásványnév (1) (2) ásványnév (1) (2) ásványnév (1) (2) agalinatolit X X felsőbányait X orthit [allanit] akmit [egirin] X X fluorit X ortoklász albit X hematit X „partschin " X X andezin X X hörnesit X X pirit X anglesit kankrinit X X piroklor X X anortit X „kapnicit" [wavellit] X smithsonit X cirkon X labradorit X X stefanit X dioptáz montmorillonit X X szodalit X X eleolit [nefelin] X X oligoklász termésarany X 10. táblázat. A Krenner által a Magyarország ásványai monográfiába elkészített címszavak listája. Dőlt betűsek a Semsey-pályázatra benyújtott kéziratban az irodalom alapján ismertetett ásványok, a többiről a saját vizsgálatait (is) közölte. Az (1) oszlopban x-szel jelölt ásványokra vonatkozó meg­figyeléseket Zimányi a Zentralblatt für Mineralogieben - Krenner hátrahagyott kéziratai nyomán ­ismertette. A (2) oszlopban x-szel jelölt ásványokat tárgyaló kéziratok 1945-ös megsemmisülésükig a Krenner-család tulajdonában voltak. Az ekkor elégett további kéziratokban szereplő ásványok (anhidrit, cosalit, cölesztin, descloizit, eukamptit, grafit, gránát, hedenbergit, kloantit, löllingit, „rézbányit", sillimanit, terméskén, wollastonit) némelyike is kétségkívül magyarországi előfordulásról származott. 111 Fekete (2000: 139-140, 144-145). 11 Az Akadémiai Értesítő (1908) 19, 393 old. csak 16-ot sorolt föl név szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents