Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

uzsai alsó pannon kavicsösszletben (1986, Kozák Miklóssal és Szöőr Gyulával), az illit/szmektit kevert szerkezetű ásványok hazai eloszlásáról közölt áttekintéseket (1993, Hámomé Vidó Máriával; 1995, Tanács Jánossal); Magyarországról először leírta a corrensitet a mecseki triászból (1992; 1993, 98. ábra; 2000), majd a lábatlani alsókrétából (1997, Kovács-Pálffy Péterrel); összefoglalót közölt a magyarországi mezozoikum és paleogén agyagásványairól (1995); vizsgálta a meddő kőzetek ásványtani összetételét egyes Borsod megyei barnakőszéntelepekben (1997, Barna Zsuzsával és Földvári Máriával). (<=>) A múzeum ásvány-teleptani gyűjteményét Erdélyi Jánostól átvevő Kákay Szabó Orsolya a mauritzit újravizsgálata mellett (1. VI.5.2. rész) a felsőpetényi agyagbányában gyűjtött különböző genetikájú gipszkristályokat ismertetett (1992). Újabban a kozmikus és földi eredetű mikroszferulák vizsgálatával foglalkozik (1996, 1997). Nagy Béla 1982-ben a MAFI-bóI az MTA-hoz távozott, munkássága azonban sok szállal kötődik a MÁFI kutatásaihoz, ezért itt ismertetjük. Nagy az 1980-as évek második felében is folytatta a nagyobb lélegzetű paragenetikai áttekintések közreadását. Elsősorban ércmikroszkópos és elektronmikroszondás vizsgálatokra támaszkodva leírta a nagybörzsönyi Rózsa-bánya egyes érceit (arzenopirit, termésbizmut, bizmutin, szulfosók, aranyásványok; 1984, Dobosi Gáborral), a parádfürdői ércesedés arany-, ezüst- és bizmut-telluridj

ait (99. ábra, 1985); irodalmi adatok és saját vizsgálatai alapján áttekintette a gyöngyösoroszi ércesedés ásványtani felépítését (1986), részletesen leírta a Börzsöny hegységi nagy irtáspusztai ércesedést (1990), újabb adatokat közölt a rudabányai ércesedés ásványtani ismeretéhez (2000) és Dobosi Gábor társszerzőjeként áttekintette a hazai hidrotermás szulfidércesedések fakóérceinek összetételét (2000). L. még a VI.5.2. részt. (<=•) 99. ábra. Galenobizmutit, Rudabánya. Érccsiszolat, képszélesség 0,11 mm. Bal oldalt visszaszórt elektronkép (szürke: galenobizmutit, fehér: termésbizmut?), jobb oldalt a kén eloszlását mutató területi röntgenkép. (Nagy Béla és Dobosi Gábor, 2002)