Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak) Történelmi távlat hiányában a „Magyarország ásványai" második kiadásának megjelenése utáni korszakról írni meglehetősen kétes kimenetelű vállalkozás, bár bizonyos tendenciák körvonalazása talán megengedhető. Tudománytörténeti áttekintés helyett inkább egyfajta szubjektív pillanatkép rögzítését kíséreljük meg. Az 1980-as évek második felét az egyre nehezedő gazdasági körülmények közepette a gazdasági, söt a politikai rendszer mind szélesebb körű és gyorsuló ütemű liberalizációja jellemezte. Az úgynevezett létező szocializmus 1989/90-es kimúlása után az állami feladatvállalás (finanszírozás) területe és mértéke az addigi lassú csökkenés után radikálisan visszaesett. Ez az állami vállalatokon kívül a közvetlenül vagy közvetve ugyancsak államilag irányított és finanszírozott oktatási, kutatási rendszert is alapjaiban rendítette meg. A nehéziparhoz és a nyersanyagtermeléshez kapcsolódó területeken - így a geológiában, és a Magyarországon döntően geológiai irányultságú ásványtanban - ezek a hatások még fokozottabban érvényesültek. Új elemként jelentek meg viszont az 1990-es évek közepétől az Európai Unió egyes forrásai, amelyek felhasználásához a felsőoktatáson és a tudományos kutatáson belül nagyobb rugalmasságra és - nem tudományos, hanem szervezési tekintetben - szemléletváltásra is szükség van. Vizsgálódásunkat az ásványtan területére leszűkítve megállapíthatjuk, hogy e korántsem kedvező körülmények dacára nemcsak az „alkalmazott ásványtan", hanem a magyar ásványtani „alapkutatás" is nemzetközi elismerésnek örvendő eredményekkel szolgál egyes területeken. A tudományfejlődés sajátos paradoxonjaként a nagylélegzetü földtani és nyersanyagkutatások visszaesése közepette mintha új életre kapna a leíró és topografikus ásványtan. A magyar kutatók (ha sikerül hozzá pénzt vagy partnert szerezniük) itthon és újabban külföldön is egyre fejlettebb anyagvizsgálati módszereket vehetnek igénybe. Ezekkel újabb és újabb ásványokat mutatnak ki azokon a példányokon, melyek a - sajnos csaknem kivétel nélkül bezárt - bányák hányóit fürkésző mineralógusok, geológusok, illetve a rengeteg amatőr ásványgyüjtő jóvoltából kerülnek kezükbe. A megjelent tanulmányok és könyvek, valamint a számítástechnika bevonulása a könyvkiadásba azzal a reménnyel tölthet el bennünket, hogy a címben kérdőjellel befejezett mondat végére talán már az új évezred első évtizedében pont kerülhet. VI.l. Nemzetközi kitekintés A közelmúlt és a jelen folyamatairól a résztvevő nem írhat objektív igényű leltárt. Ezt is figyelembe véve a nemzetközi ásványtan elmúlt 15-20 esztendejét a - még messze le nem zárt - gyorsuló fejlődés időszakának értékelhetjük. Az 1970-80-as években elindult új folyamatok beértek. Eszköz oldalról ma már az ásványtan a számára fontos teljes mérettartományt (a szabad szemmel látható tárgyaktól az atomok szintjéig) tudja - többé-kevésbé rutinszerűen - térképezni mind a geometriai (alak, textúra), mind a kémiai, mind a szerkezeti kérdések feltételekor. Ezen belül a természetes kristályos anyag vizsgálatakor az ásványtani alapkutatás mellett már az anyag reális felépítésében rejlő alkalmazott ásványtani információk is egyre gyakrabban kibonthatók. A vizsgálatok számának szaporodásával az észlelések