Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

V. A TOPOGRAFIKUS ÉS LEÍRÓ ÁSVÁNYTAN FÖLDTANI KERETBEN (az 1940/50-es évek fordulójától az 1980-as évek közepéig)

I. Magmás eredetű előfordulások a) Előkristályosodás (protokrisztallizáció) b) Főkristályosodás (mezokrisztallizáció) c) Utókristályosodás (telokrisztallizáció) ásványtársulásai 1 ) Autopneumatolitos 2) Kontakt pneumatolitos 3) Pneumatolitos 4) Pneumatolitos-hidrotermás 5) Hidrotermás metaszomatikus 6) Hidrotermás 7) Ércmentes, részben laterálszekréciós 8) Vulkáni exhalációs II. Mállás és üledékképződés során képződött előfordulások a) Mállástermékek (kivéve az ércesedések oxidációs-cementációs öveit) b) Mechanikai üledékek c) Vegyi üledékek 1) Ércek 2) Evaporitok 3) A bauxitok ásványai 4) Egyéb (mészkövekben, agyagokban stb.) előforduló ásványok d) Szerves eredetű ásványok III. Átalakult ásványtársulások IV. Magyarországon talált meteoritok 12. táblázat. A magyarországi ásványelőfordulások genetikai rendszere (Koch, 1954) az utókristályosodás ásványai között pedig autopneumatolitos, illetve hidrotermáslaterálszekréciós kiválásokat különböztetett meg. Az ásványokra vonatkozó adatok közlése helyett inkább a genetikai-geokémiai áttekintés igényével íródott a Magyarország harmadidőszaki vulkáni eredetű ásványait ismertető rövid összefoglalás (1961). A Magyarország ásványai, melynek kéziratát Koch 1962-ben zárta le, 1966-ban jelent meg. „Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, úgy tűnik, hogy a magyar mineralógusok régi adósságának letörlesztését jelentő munka megszületéséhez a tárgyszereteten kívül még más adottságokra is szükség volt, azokra, amelyek Koch Sándor egyéniségében szerencsésen ötvöződtek. (...) Számára az ásvány nemcsak a tudományos vizsgálat tárgya volt, de egyben az esztétikai öröm forrása is, és mivel vérbeli pedagógus is volt, érthető, hogy hosszú munkássága során összegyűjtött tudását is át akarta adni az utána következő fiatalabb generációknak. Ennek a szándéknak és munkája tárgyával való teljes azonosulásnak köszönhető a munka megjelenése." - írta egykori tanítványa, Grasselly Gyula 1984-ben, a mű második kiadásának előszavában. Maga Koch az első kiadás előszavában így fogalmazott: „Feladatomat abban láttam, hogy az ez ideig ismert és ismertetett lelőhelyeket, ásvány-előfordulásokat áttekinthető rendszerbe foglaljam, s evvel megkönnyítsem ezen a téren dolgozó kartársaim munkáját." Az említett (genetikai-geológiai) rendszer (13. táblázat) alkalmazása olyan jellegzetessége a műnek, mely által a korábbi hazai ásványtopográfiákkal összehasonlítva egyedülállónak mondható, és a világirodalomban is ritkaságszámba megy. Az ásványelőfordulások csoportosítását Koch a könyv leíró részét megelőző táblázatban (Magyarország ásványelőfordulásainak genetikai-földtani rendszere) foglalta