Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

V. A TOPOGRAFIKUS ÉS LEÍRÓ ÁSVÁNYTAN FÖLDTANI KERETBEN (az 1940/50-es évek fordulójától az 1980-as évek közepéig)

Tokody László a II. világháború után folytatta kristálymorfológiai tanulmányainak sorozatát, amelyben jelentős részben a rövid ideig ismét Magyarországhoz tartozó gutini bányavidéken gyűjtött ásványokat írt le. (1. a IV.5.3.2. részt is). Felsőbányáról antimonitot, piritet, freieslebenitet, Nagybányáról miargiritet (1950), ugyancsak Nagybányáról kalkopiritet, plumozitot és kalcitot, Felsőbányáról kalcitot (1952), Láposbányáról proustitot és xantokont (1953), Felsőbányáról eggonitot (1954), diaforitot (1954) és gorceixitet (1957), a Gutin-hegységből kvarcokat (1958), Macskamezőről berillt, muszkovitot, Felsőbányáról adulárt (1960), Borpatakról egy elaterit nevü bitumenféleséget (1965) írt le. Az új hazai előfordulások közül a rudabányai termésrezet, kupritot, hematitot, kalcitot, baritot (1950), a pécs-kozári azuritot (1952), a recski a- és /3-kenet (1954) és a Béke-barlang kalcitját ismertette. Tizenegy Kárpát-medencei lelőhelyről (köztük Budapestről és Nadapról) származó kristályok morfológiai leírásával folytatta egyik kedvenc ásványának, a piritnek vizsgálatsorozatát (1952). Tokody kísérletet tett a morfológiai adatok és a genetikai értelmezés összekapcsolására (morfogenetika), így a nagybányai és felsőbányai bournonitok összehasonlító vizsgálatával kimutatta, hogy a kristályok termete, alkata és ikresedése a szintmélység függvénye (1956), szintén a genetikai különbözőségekkel magyarázta a nadapi andezitből, a nadapi gránitból és a közeli Retezi-lejtaknából származó piritkristályok morfológiai eltéréseit (1955). Egy kisbányai példány leírása kapcsán foglalkozott a vivanit transzlációjával is (1951). Munkásságának utolsó, 1956 utáni szakaszában legtöbb cikkét az egyedi példányok morfológiai leírása helyett egész ásványtársulások jellemzésének szentelte. Az ásványok makroszkópos leírását a megjelenéstől függően gondos vékonycsiszolati és morfológiai megfigyelésekkel, ezen kívül egy-két vegyelemzéssel és röntgen pordiffrakciós vizsgálattal egészítette ki. Minden előfordulásnál kimerítően tárgyalta az ásványok kiválási sorrendjét,