Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

IV. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA HATTYÚDALA (az 1910/20-as évek fordulójától az 1940/50-es évek fordulójáig)

eredményeit (az utóbbi ásványok orientált összenövésének kristályszerkezeti magyarázatával), végül kristálytani adatokat közölt a Selmecbányái augitról, a rézbányai malakolitról [diopszidról] és wulfenitről, a boicai galenitról és cölesztinről, az újmoldovai kupritról és a csiklovai sztilbitröl (1941). Az MNM Ásvány-Kőzettárának élére kerülve a háborús viszonyok megakadályozták kutatómunkájának zökkenőmentes végzését. Ezután ismét folytatta cikkeinek sorát, elsőnek a felsőbányai wurtzitról (1948), majd a kisbányai vivianitról írt (1949). L. a IV.5.2. részt is. A Kárpát-medencén kívüli lelőhelyek ásványairól aránylag keveset publikált: vizsgálta a finnmosseni (Svédo.) magnetitet (1922); a macedóniai loránditot (1923); a kadinai (Dél-Ausztrália) atacamitot (Liffa Auréllal, 1926); a persbergi (Svédo.) kalcitot és baritot (1938). Az egyedi ásványleírások mellett Franzenau Ágoston és Zimányi Károly örökébe lépve a pirit morfológiájával kapcsolatban végzett szisztematikus kutatómunkát. A világ összes kristálytanilag leírt piritjére kiterjedő nagy összefoglalások után (1931 és 1934, utóbbi Zimányival) 1938-ban Zimányitól kapott 20, majd 1944-ben újabb 12 (nagy-) magyarországi lelőhelyről származó piritkristályt tanulmányozott. Megemlítjük még, hogy sajtó alá rendezte Franzenau Ágoston két tanulmányát (1930, 1931). (O) Zeller Tibor (1930-ig Mauritz tanársegédeként, majd adjunktusaként dolgozott, később középiskolai tanár volt) két krisztallográfiai cikket közölt, melyekben a felsőbányai barittal és a recski terméskénnel foglalkozott (1923). A mineralógusként és petrológusként egyaránt briliáns képességű Reichert Róbert - a sors kezétől igen rövidre szabott - tudományos pályáját végig Mauritz intézetében futotta be (1924-37). Ásványtani közleményeiben a gondos és megbízható kristályalaktani, optikai és kémiai vizsgálatokat és adatközlést a magasabb paragenetikai és genetikai összefüggések keresésével ötvözte. Mint az új nemzedék képviselője, kutatásait már 73. ábra. Facebányai terméstellúr piritre nőtt kristályai (Tokody László rajza, 1929)